Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után
tudta, de hát neki nemcsak nemzeti argumentumokkal klellett kirukkolnia, hanem minden eszközzel, anár jóval akár rosszai, a gyűlölt idegent lehetetlenné tenni. Äz erkölcsi rom.ás csiráit a német színpad épúgy a Szajna partjáról hozatta, mint a magyar. Igy' van ez most is. Ä Győri Közlöny cikkeinek meg volt a kellő hatása. 1885 novemberében Beliczay Elek városi tiszti főügyész a rendes havi közgyűlésen indítványozta, hogy a város többé német színészeknek) ne adja a szinházat. Ä közgyűlés ezt határozattá emelte. Ez a határozat Koltai Virgil szerint (II. 108.) a város némely köreinek nagyon zokon esett. Hiába próbálták meg ezentúl a németek, hogy Győrött játszhassanak, befogadást nem találtak 1 . * * * Aránylag igen keveset tudunk a német szinészet legutolsó líorából (1868—1885.). A győri magyar sajtó nem foglalkozott a német színészettel, hacsak nem volt különös oka rá. Nem vett tudomást róla. Sokszor még a színigazgató nevét sem jegyezte fel. Mint mondottuk, elveszett a színházi részvény társulatnak egész irattára. 1863-tól ez volt a szinház ura, ez kötötte meg a szerződéseket a különféle truppokkal. Ennek! birtokában lehettek az elszámolás lebonyolítása végett összegyűjtött színlapok is. Szinlapokat Győrött senkisem gyűjtött. A helybeli nyomdák pedig elpusztították régi nyomtatványaikat. Az utolsó német lap a minket érdeklő korból, a Raaber Lloyd 1873-ban szűnt meg. Ez, mint ezt a Szabad Polgár polémiájából tudjuk, rendszeresen foglalkozott a német színészettel. Ennék a Raaber Lloydnak egyetlen egy példányát sem sikerült Győrött felfedeznem, a Nemzeti Múzeumban megvolt, de elkallódott A német szinészet utolsó évtizedeire vonatkoznak Gang József győri zenetanár feljegyzései, amelyet rendelkezésemre bocsátott. Ezek szerint 1871. óta állandó vendégjárás volt a győri német színpadon. Itt voltak többször, sokszor Sonnenthal és Lewinky. Azonfelül: Gabiion. Hartmann Meixner, Tewe e, Blasel és Girardi is.Blasel 1855-ben egy egész idényen át győri színész volt, a hatvanas években is szerepelt nálunk, Girardi vendégszereplésére mások is emlékeznek, nemcsak Gang. Művésznők! közül Gang emlékezik Gabiilon Zerlinere és Geistinger Máriára is, akiket a győr lapok nem említették. Gang József szerint 1871 óta szinrekerültek a tömérdek Offenbach-operetten kivül főképen Kotzebue, Iffland, Birch— Pfeiffer, Laube^ Gutzkow, Moser, Rosen művei. Igen jól és élénken emlékezik Gang arra is, hogy szinrehozták Győrött Wilbrandt híres makarti színekben tobzódó tragédiáját: Arria und Messiliná\. A Die Töchter des Herrn Fabriciusra is emlékszik 1 , ezt a darabot már egyszer említettük. A Győrré vetődött német társulatok nem voltak rosszak, a közönség pártolta őket, mondja Gang aki abban az időben, 1871ben, fiatal gimnazista volt és a német szinészet megszűntéig szor-
