Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban I.
Albert király özvegye, Erzsébet, utószülött fiával V, Lászlóval, 1440-ben Győr várába vonult vissza s a szent koronát is magával hozva, innen szólítja fel a május 2-án Budára ért Ulászlót az ország elhagyására. Aztán a várost Ciliéi Ulrikra bízta, aki Smikuski Jánost nevezte ki várparancsnokká. Ez a várat fokozatosan tovább megerősítette s annyi német és cseh őrséget helyezett bele, hogy Hunyadi és Rozgonyi Simon ostromának is ellent tudott állani. Erzsébet 1441-ben és 1442-ben ismét huzamos időt töltött Győrött s itt volt fejedelmi találkozása Julián bíboros jelenlétében Ulászlóval. III. Frigyes német császár, V. László gyámja, árulással hatalmába kerítette Győr várát és itt, mint Hunyadi IV. Jenő pápának, 1446-ban, a háborút bejelentő levelében panaszolja, zsarnok módjára viselkedett, a győri székesegyház mellé »istálót s megvetésre méltó boltokat« építtetett. 5 ) Hunyadi novemberi hadjárata nyomásával kötelezte Frigyest, hogy február 2-ig Győr várát adja vissza, de csak az 1447 június 1-i radkersburgi béke juttatta vissza magyar kézre. Győrött 1441 és 1455 júniusában országgyűlést is tartottak; ezen mindenki megjelent, aki akkor politikai eseményekben szerepet játszott, Hunyadi János, Kapisztrán János, Brankovics György s valószínűleg Ciliéi Ulrik is. Mátyás király 1469-ben Győr várában fogadta a cseh királyválasztó küldöttséget, köztük Rosenberget, Sternberget, Neuhaust, Lippa-Boscovitzet és Kolovrát bíborost. 1477-ben pedig ide összpontosította hadait Ausztria ellen. Egyáltalán Mátyás és felesége, Beatrix, gyakori vendége volt a győri püspöki palotának s e fejedelmi látogatások külsőleg is rányomták ittidőzésük bélyegét. Mátyás halála után Miksa császár betörésekor Győr komoly veszélyben forgott, mert a város falai és árkai rossz állapotban voltak. Győr 1527 augusztus 7-én megnyitotta kapuit Ferdinánd előtt, ki mennyezet alatt vonult be a vár nyugati kapuján. 3. Szükségesnek tartottam a győri várban az újkor elejéig lejátszódott fontosabb eseményeket, fejedelmi látogatásokat felsorolni, mert ezzel nemcsák a vár fontosságára akartam rámutatni, hanem 'főleg arra akartam a figyelmet félhívni, hogy itt előkelő és fejedelmi személyek is rövidebbhosszabb ideig lakhattak. S mivel a középkorban még nem voltak a városokban alkalmas szállások fejedelmi személyek és kíséretük elhelyezésére, országgyűlést, vagy összejövetelt csak ott tartottak, ahol megfelelő palota, vagy fejedelmi lakás állott rendelkezésükre. Kétségkívül Győr vára nemcsak biztos oltalmat jelentett, hanem volt benne fejedelmi lakás is, bár s ) Mérei Etel idézete szerint: „ . . et praecipue Cathedralis Jaurinensis latéra equis et iumentis stabula, choreasque et detestanda commercia instituit et fovere patitur" (1. Schwandtner : Script. R. Hung. T. II. p. 38. 1746.).
