Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban I.

seregeit Henrik császár ellen Győrré rendelte, mert a Rába és Fertő mocsaraiba akarta csalni az ellenséges hadakat. De ezeket Péter-párti magyarok vezették s megkerül/ve a gyepűk és ingovány ok akadályait, Ménfőnél (Győrtől 10 km-re) kel­lett felvennie a harcot, melyben vereséget is szenvedett. A csata után a győztes németek Győr várát ostrom alá fogták, s ez ellentállni nem tudván, önként megnyitotta kapuit és ezzel megmenekült a lerombolástól. A kifosztást azonban el nem kerülhette. Endre 1051-ben III. Henrik elleni hadjáratának végső ütközetét Győr mellett vívta meg, 1064. jan. 20-án Salamon király unokatestvérével, Gézával Győrött kötött békét. Az első keresztes hadak egyik csapata 1096 májusában Győrön vonult át, de az ezt követőket már Kálmán király fegyelme­zetlenségük miatt Győrött feltartóztatta és megtagadta tőlük a továbbvonulást. Ausztriai Frigyes herceg a Duna mentén 1241-ben Győ­rig nyomult, a várost és a várat elfoglalta, mely akkor már telve volt a mongolok elől menekülőkkel. A környék felbő­szült magyarjai hamarosan visszafoglalták a várost, de a fel­legvárban makacsul ellenálló német őrség erejét csak úgy tudták, megtörni, hogy a várat felgyújtották s a tűz elől me­nekülőket felkoncolták. A tatár fejezte be Győrött a pusztu­lás művét. Urosz apát bencései sikeresen megvédték ellenük Pannonhalmát, azonban a várvívásban járatlan tatárok Győrt mégis elfoglalták. 4 ) IV. Béla és fia, V. István, uralkodása alatt Győr fel­épült hamvaiból, maguk a királyok többször jártak is itt, Jób pécsi püspök 1272-ben Dénes győri püspöktől elfoglalta Győr várát, tőle pedig 1273 tavaszán osztrák és stájer lova­gok ragadják el, de IV. László király csapatai július végén ismét visszaszerzik. Utána Ottokár cseh király foglalja el Győrt és itt üti lovaggá 16 éves fiát is, mignem a többszöri roham után a Berényi nemzetségbeli Ders fia, András, a ki­rály szemeláttára megmászva a falakat, a visszahagyott cseh és német őrséget kiverik. László király 1278 júl. 31-én Győ­rött időzik, ez alkalommal megerősíti Győr szabadalmait. Győr alatt gyülekezett 1291-ben Ausztria ellen a magyar sereg, a foglyokat is itt cserélték ki. 1296-ban III. Endre király maga is rövid időig Győrött tartózkodik. Károly Róbert egy hónapnál tovább volt Győr vendége s itt fogadta ifjú hitvesét is. Ekkor támadt közte és a győri püspök között viszály ez utóbbi lakásának lefoglalása miatt a várvédők számára. 1403-ban Nápolyi László előtt Győr megnyitotta kapuit, s tőle Stibor vajda ostrommal foglalta vissza. Zsigmond is hosszabb ideig időzött Győrött. *) Érdekes fényt vet a tatár felfogására Batu khán levele, melyben IV. Bélához fordulva így nyilatkozik: „ . . . de te házban lakol, váraid és városaid vannak."

Next

/
Thumbnails
Contents