Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban I.
meg hazánkban. A törzsek szállásföldjét semleges zónák — lakatlan, puszta területek, mocsarak, hegyek és vizek — ú. n. gyepűk választották el egymástól. Ilyen gyepűk húzódtak az ország határán is. A honfoglalók külön súlyt helyeztek a Dunántúlra, egyrészt annak gazdaságilag nagy értéke miatt, hoj mindent megtalálhattak, mire életfenntartásukhoz, gazdálkodásukhoz szükségük volt, másrészt stratégiai fekvése miatt, tekintettel nyugat felé szándékolt portyázásaikra. A támadó harc mellett azonban a védelemre is nagy gondot fordítottak, A szomszédos népek hirtelen támadása ellen — az avarokhoz, kazárokhoz s más pusztai népekhez hasonlóan — mesterséges védőművekkel, a határon húzott sáncokkal (avar gyűrűk), árkokkal védekeztek. Ez a természetes és mesterséges védővonal volt a gyepű, a rajta kivül fekvő területet gyepűelvnek nevezték. A törzsválasztó közök lakatlan belterületén s a gyepűelveken alakultak ki a királyi birtokok s ebből jutottak birtokhoz a király államszervező munkásságának főtámaszai, köztük a püspökségek. A honalapítók Győr helyén erődített települést találtak, s ezért tette ide Szent István egyik püspökségének székhelyét. A mongoljárásig csak oly váraink voltak, melyeket a honfoglaló magyarok már megerősítve találtak s az ily erődített városokba helyezte el első királyunk vármegyei ispánjainak és püspökségének székhelyét. (Cs. Sebestyén Károly.) 2. Szent István a püspöki és káptalan városokban, a római romok felhasználásával, olasz és dalmát építőmesterekkel fényes kőtemplomokat építtetett és a szivéhez legközelebb állókat a magyarok Nagyasszonyának, az ég királynéjának tiszteletére szenteltette fel. Igy Győrnek, egyik püspöksége székhelyének, templomát is Boldogasszony tiszteletére rendelte s bizonnyal meg is erősítette. A Kisduna és a Rába összefolyásánál levő magaslaton a vár helyén, a mai Káptalan-dombon emelte s legalább is valami templomerőd-féle várépítmény létesítését kell feltennünk. A nagy király újító és térítő tevékenysége ellen fellázadt Koppány vezér felnégyelt testének egy darabját Győrré küldte, hogy kapujára szögezve intő példa legyen. Ez kétségkívül szintén Győr fontosságára mutat. 3 ) Az árpádházi királyok alatt gyakran szerepel is. Szent István Győr várában még 1009 aug. 23-án a pápai követ, Azó püspök, jelenlétében adta ki a pécsi püspökség alapító levelét (s valószínűleg ugyanekkor a győri püspökségét is, mely azonban elkallódott) Actum in Civitate Jauryana záradékkal. Ez alkalommal ugyanitt állítólag még országgyűlést is tartott. II. Konrád német császár ellen István csapatait 1030-ban Győrnél sorakoztatta fel s a Rábánál kezdte meg a támadást. 1044-ben Aba Sámuel 3 ) Kapott még Veszprém, Esztergom és Székesfehérvár.
