Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban I.
Ad Muros (Ács) — Brigetio (Ószőny) — Aquincumig (Ó-Buda) biztosította. A rómaiak általában a síkságon építették meg erődeiket, s különösebb ok nélkül nem húzódtak nehezen járható magaslatokra. Váraik, a eastrumok és praesidiumok, kizárólag katonai jellegűek voltak, a polgári lakosság villái, a fürdők, a templomok és a színházak a vár falain kivül állottak. Seholsem maradtak fenn sértetlen római erődök, s legkésőbb a középkorban már többszörös átépítésen estek át, örülni kell, ha valamely római erődítés alapfalait sértetlenül feltárhatjuk. Hiszen az újabb települések mindig terjedelmesek s a római erődnél jóval nagyobbak is voltak, így még az alapokat is megbontották. Ilyen volt a folyamat egész Német-, Francia-, Angol- és Spanyolország területén, s a városok eredetét még Itáliában is főleg a középkorban kell keresnünk. Győrött a mai Káptalan-dombon állott a római praesidium, melynek maradványai bent rejtőzködnek a földben: építkezések alkalmával a bontó csákány ma is gyakran hatalmas falakba ütközik. 2 ) A népvándorlás zivatarai ezt a praesidiumot is erősen megviselték, s akkor kezdett érvényesülni Győr igazi geográfiai adottsága. Erre igen találóan mutatnak rá L. A. Maggiorotti és FI. Bánfi La Fortezza di Giavarino c. kitűnő tanulmányukban. Az Alpok északkeleti nyúlványai ide futnak ki a Dunáig s a népvándorlás áradait megosztva, egyrészt a Duna felső völgyébe terelték nyugat felé, mig a másikat le (a déli) az olasz síkságok felé irányították. Hog3' mily állapotban voltak még a 11. század elején is a római vár maradványai, arról nincs tudomásunk. A népvándorlás népei kétségkívül nagy rombolást végezhettek rajta, mert nem kővárakban szoktak védelemre berendezkedni. Az avarok gyűrű-alakú földsáncaikat, ringhjeiket, a mai Győr keleti határában hányták föl, nyomaik még ma sem tűntek el teljesen. — Védelmük alatt népies kolónia fejlődött ki, úgy, hogy a hódító Nagy Károly a ravennai névtelen geográfus szerint itt rendezte be a kereszténységnek legszélsőbb keleti állomását. Nagy Károly, ki véget vetett az avar uralomnak, a kipusztult területekre »bojovarokat« telepített le, birtokai védelmére erődítményeket állított fel Mosón és Győr megyékben. Az egész tartományt a Lajtától a Dráváig a salzburgi érsekséghez kapcsolta, de nemsokára a passaui püspökség által emelt vád következtében ez utóbbi egyházmegyék fennhatósága alá került (Czéh—Karvassy). A honfoglaló magyarok törzsekre oszolva telepedtek 2 ) Lovas Elemér közlése szerint itt egy 1000 lovast befogadó megerősített tábor állott. Nagy Theodosius császár (346—394) idejéből származó : Utriusque Imperii Notita c. könyv szerint lovasokból és gyalogosokból álló őrség volt Győrött ; ebből a praesidium nagyságára lehet következtetni (Czeh).
