Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Bene István: Karácson Imre élete és művei
Rákóczinak Törökországba való érkezésével kezdődnek, de megismerjük ezekből a fejedelem megérkezése előtt már Törökországban időző magyarok tevékenységét s a háborúhoz való készülődéseit is, különösen a magyar csapatok toborzását, szervezetét, beosztását, továbbá a tiszteknek és a legénységnek felszerelését, zsoldját, élelmezését. E hadi készülődésekben az okiratok szerint a főszereplő Bercsényi gróf volt, kit a török okmányok »Rakoczi király föminisztere« néven említenek. Ezek az okmányok az 1717. évi október hónaptól párhuzamosan haladnak Mikes leveleivel. Ámde Mikes inkább szépirodalmi iró, ki leveleiben a maga egyéni érzelmeit, gondolatait irja le, addig ezekben az okmányokban a szultáni fermánok, hivatalos elő terjesztések, magánjellegű kérvények, rendeletek foglaltatnak s feltárják nemcsak a lejedelemnek, hanem a bujdosók mindennapi életét, ügyes-bajos dolgait, viszontagságait is. Mikes nem akarta a bujdosók történetét megírni s azért nem is igen beszél az emigránsok anyagi dolgairól; csupán azt mondja egyik levelében: » Itt az urunk nagy becsületben vagyon, pénzt elegendő! adnak és annyit, hogy Franciaországban hat esztendeig sem adtak anynyit, mint itt esztendőre adnak.« 69 ) Ezekben az okmányokban azonban a szultán egész sereg rendeletét találjuk a fejedelemnek háztartásáról, ft bujdosók tartásdíjáról, a janicsár őrség élelmezéséről, Rákóczi drinápolyi palotájának bútorairól. Rákóczival együtt telepedlek meg tábornokai: Bercsényi, Forgács, Esterházy, Máriássy, Csáky stb. családjukkal együtt. A rodostói emigrációból legelőször Csáky Mihály családja vált ki, mely a nagybefolyású rokonság közbenjárására Erdélybe visszatérhetett, maga C:;ákj. azonban holtáig száműzetésben maradt. 1722 aug. 10-én elhalt Esterházy Antal, kinek felesége és háznépe azután a porta költségén Lengyelországba költözött. 1725 nov. 6-án Bercsényit is elvesztette a lejedelem, s ugyanekkor » Rákóczi mellől negyvenhármán, fértiak és as»szonyok, családjaikkal s hozzátartozóikkal Lengyelországba távoztak*. Rákóczi 1731-től kezdve teljesen visszavonulva élt, eladta paripáit, vadászati felszerelését s csak ritkán hagyta el palotáját Rákóczi halálának körülményeiről és temetéséről ezen okmányok nem szóinak. A fejedelem haláláról azonban egymás után következő több okmányból értesülünk, mert a fejedelem halála után két napra már rendelkezett a szultán, hogy a janicsár diszőrség, mely már fölöslegessé vált, visszatérjen Rodostóból Konstantinápolyba. Rákóczi Ferenc halála után fia, József, kit a török okmányok királyfi néven említenek, vette át a bujdosók vezérletét. Arról a rövid s nem is éppen dicsőséges szereplésről, melybe őt az 1737—38. háború alatt az események bele vittek, számos okirat van ebben a gyűjteményben. Ezek az okmányok azonban nemcsak Rákóczi személyével foglalkoznak, hanem elég hosszú sora vonul fel azokban azoknak az egyéneknek, kikről sem Mikes, sem más nem beszél. Ezen események között különösen feltűnik Eszterházy gróf sok viszontagsága, hányatta') 1718. június 6-án kelt levél.
