Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Bene István: Karácson Imre élete és művei
lása Moldvában. Besszarabiában, Oláhországban, mig végre ő is Rodostóba jutott a többi bujdosók közé. A 174 okmányt tartalmazó kötet értékét legméltóbban Thallóczy szavaival jellemezhetjük: » Nemcsak a történetírás veszi majd hasznát e leveleknek, hanem mindenki, akiben van történeti érzés, érdeklődéssel fogja megtapasztalni ennek a különös török világ.iák az eszejárását, amely e levelekben megnyilatkozik és ha érdekli, sokat megért azoknak a gondolatvilágából, akiknek haló porai immár a hazában nyugosznak.« 70 ) 8. 1 örök-magyar Oklevéltár 1533—1789. A konstantinápolyi levéltárakban gyűjtötte és magyarra fordította néhai K. I. A magyar kir, miniszterelnökség megbízásából szerkesztették Thallóczy Lajos, Krcsmárik János, Szekfü Gvula. Budapest, 1914. 8 Ü 1—416 1. — Ism. Kat. Szemle 1914. 907. 1. Dr. Lukcsics I. — Századok 1916. 286. 1. Zsinka Ferenc. — Havi Közlöny 1914. 752—755. 1. Karácson munkásságának a Rákóczi-emigráció okmányai mellett egyik jelentős része ezen oklevéltár, mely 401 darab okmányt tartalmaz. Kutatásában nem haladhatott rendszeresen, hanem gyűjtötte az adatokat, amint kezébe jutottak. Csak egyetlenegy szempont vezette: a magyar vonatkozás. Csak az ilyen tárgyú okleveleket másolta s fordította le; az évenkint összegyűjtött anyagot elküldött;? a magyar kormánynak. Négy év munkája kevés volt arra, hogy a levéltárak egész anyagát átkutassa;, éppen azért munkája töredék, mozaikszerű adatokat nyújt a török hódoltság idejéből. Magábanfoglal mindent, amit csak a török hivatali apparátus a 16. század elejétől kezdve a 18. század végéig Írásban létrehozott. Szultáni rendeletek erdélyi fejedelmekhez, konstantinápolyi császári követek kérvényei, magyarországi pasák levelei, oláh vajdákhoz irt utasítások, török pénzügyi hatóságok nyugtái s így lefelé a hivatalok skáláján ál a legutolsó török katonáig, aki csak Magyarországon szolgált egy-egy hadjáratban s ezért Aleppóban vagy Bagdadban kapott valami katonai jutalmat. A tárgy sokfélesége és a darabok csekély száma miatt az anyag tárgyi szempont szerint nem volt rendezhető, de ebből a szines változatosságból jobban kidomborodik a kötet nemzeti alapgondolata és benne az igaz magyar Karácson. A tárgybeli sokféleségnek megfelelően a közölt irományok tudományos értéke is különböző s a történettudománynak igen különböző ágai vehetik hasznukat. A szultánok rendeletei az erdélyi fejedelmekhez tanulságosan egészítik ki az erdélyi portai diplomácia történetét iilető, Szilágyi Sándor munkásságán alapuló kiterjedt ismereteinkel. Főként János Zsigmond diplomáciai és hadi fáradozásai történetéhez kapunk újabb részleteket. Bocskay és Bethlen Gábor portai viszonyaihoz is nyújt a kötet pár ériékes adatot. A II. Rákóczi György ellen keletről tornyosuló vészfelhők összetételét világítják meg a tatár khánhoz és török méltóságokhoz intézett rendeletek. A közölt szövegek túlnyomó része azonban nem politikai, hanem 70 ) A Rákóczi emigráció török okmányai előszava és bevezetése. Századok, 1913. 49. 1.
