Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Bene István: Karácson Imre élete és művei

városoknak, továbbá Eger várának és az egri török vilajet alá tartozó váraknak, köztük Nagyváradnak a leirása. Evlia Cselebi bécsi útjában meglátogatta a be nem hódolt terület számos városát: Komáromot, Győrt, Magyaróvári, Pozsonyt, Lipótvárat stb. Cselebi munkájának értékelését, történetírói módszerét szakavatottan méltatta Szekfü Gyula a Török Történetírókhoz irt bevezető tanulmányában, mi csak tartalmi ismertetésére szorítkozunk a következőkben. Az 1. fejezet szól a talár és török csapatok rablókalandozásáról Magyarországban és Ausztriában. (1—23.) II. fejezet: Evlia Cselebi utazása a nagyveúr táborába. (26—57.) III. A szentgotthárdi ütközet. (59—67.) IV. A török sereg visszavonulása és a békekötés. (74—93.) V. A török követ utazása Bécsbe. (97—152.) VI. Török követség Bécsben. (159—198.) VII. Evlia Cselebi utazása a magyarországi várak felülvizsgálására. (203—266.) 7. A Rákóczi-emigráczió török okmányai. 1717—1803. A konstantinápolyi levéltárakból összegyűjtötte és fordította dr. K. I. Az előszót írta dr. Thallóczy Lajos. Budapest, 1911. 8° I—VII. és 1—170 I. — Ism. Századok 1913. 49. 1. Mikor 1906 október 27-én II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállítása megtörtént, e munkálatok folyamán számos törléneli kérdés velődöli fel Újból felmerült az a gondolat, hogy a törökországi, nevezetesen a konstantinápolyi levéltárakban bizonyosan kei lennie erre a korszakra vonatkozólag számos, még fennmaradt anyagnak. Hiszen Mikes Kelemen leveleiből is kiviláglik, bogy II. Rákóczi Ferenc rodostói udvara élénk hivatalos és írásbeli összeköttetésben állott a portával. Ezért Thaly Kálmán, II. Rákóczi F. korának kutatója, széleskörű tanulmányokat indított meg az összes európai levéltárakban s a konstantinápolyi francia követségnek Párizsba szállított erre vonatkozó levelezéseit is leíratta. Az európai anyag folyton szaporodott és nyilvánvaló leli, hogy a Rákóczi-emigrációnak újabb és ismeretlen részletei megérdemlik a velük való tüzetesebb foglalkozást. Csak a törökországi portai anyag hiányzott. Ekkor merült fel az az eszme, hogy nem lehetne-e II. Abdul Hamid szultán 1901-iki Irádéjának azon pontjai megvalósítani, mely megengedi, hogy a Rákóczi-emigrációra vonatkozó törökországi iratok kihalására az engedély megadassák. Az akkori nagyvezér Ferid pasa és Tevfik külügyminiszter támogatásával a szultán meg is adta az engedélyt. Ekkor történt Karácson kiküldetése. Munkásságának eredménye a Rákóczi-emigráció kötele, melyet Karácson — a könyv bevezetése szerint — 1910. december 12-én befejezett. Sajnos megjelenését már nem érte meg. Lássuk a kötet tartalmát. A Rákóczi-emigráció belső történetére nézve Mikes Kelemen: Törökországi Levelei és De Saussure Cézárnak, II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari nemesének Törökországi levelei 1730—39-bői és feljegyzései 17W-ből a fejedelem utolsó éveiről, haláláról, végrendeletéről és emlékiratairól c. munkája szolgáltattak eddig adatokat. Karácson kutatása erre a korra vet nagyobb világosságot. Az okmányok 1717-tel