Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Bene István: Karácson Imre élete és művei
csét. Karácson már papságának első éveiben foglalkozott a magyar-török emlékek felkutatásával. A tanári és igazgatói elfoglaltság mellett szakított időt kedvelt foglalkozására is. Megjelentek kisebb történelmi dolgozatai, de mással is foglalkozott. Vámbéry Ármin közvetítésével hozzájutott III. Károlynak a törökökkel való háborújára vonatkozó feljegyzésekhez s lefordította azokat. A török költészetből is adott kisebb részeket mutatványul Keletről c. könyvecskéjében. Közben-közben leutazott keletre, 19 ) mint írja: »hogy némi régi Írásokat keressek fel hazánk ama zavaros korszakára vonatkozólag, amely korban még a félhold kérkedett szét Budavár tornyairól. « Az 1905. év nyarán a kisázsiai Szkutariban (törökül Üszküdár) egy muzulmán kolostorban kutatott, ahol régi kéziratokból álló könyvtár van. 20 ) Már most panaszkodik, milyen nehéz a török oklevelekhez hozzájutnia. » Hanyatlásban levő nép — írja — nem tanúsít elég érzéket a multak emlékei iránt, sőt szinte bántja a letűnt idők emlékeinek kutatása, mintha azokból a szemrehányás szólna feléje. Ez a körülmény megnehezíti Keleten a történeti emlékek kutatásának munkáját, mert a keletieknek tudatlansága valóságosan túlmegy a közönyösség határain s nem igen nyújthatnak segédkezet az európai érdeklődőnek. 21 ) Mindez azonban nem szegte kedvét Karácsonnak, szorgalmasan böngészte az okmányokat Győrött is, a péri plébánia csendjében is. Már nevet szerzett magának akkor, mikor a M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottsága 1902. évi április 5-én tartott ülésében őt bizta meg a » kedves hazudozó «, Evlia Cselebi magyarországi útleirásaixvák. lefordításával. 22 ) Igy kezdett kialakulni Karácsonban a turkologus. Néhány év multával megörökítésre méltó események történtek a magyar történelemben. I. Ferenc József, apostoli királyunk gr. Tisza István akkori miniszterelnök előterjesztésére 1904. április 18-án kelt magas elhatározásával utasította a magyar kormányt, hogy II. Rákóczi Ferenc hamvai hazaszállításának kérdésével foglalkozzék. Az 1904. évben már megtörténtek az előkészületek, melyeknek eredményeként 1906. október 27-én a fejedelem hamvai hazaérkeztek. A magyar nemzet a budapesti Szent István-bazilikában fejezte ki hódolatát a hazatérő fejedelem hamvai előtt, majd pedig a kassai dóm kriptája nyújtott nekik földi pihenést. A gyászünnepség után mindjárt kérte a magyar kormány a Rákóczi-emigráció kutatásának engedélyét, melynek elnyerésével már csak a szakember kijelölése volt hátra. Thallóczy Lajos, miniszteri osztályfőnök a miniszterelnöknél Karácson Imre kiküldetését hozta javaslatba, aki eddigi török irodalmi tanulmányaival és a török történetírók for19 ) 1897 előtt is volt már ott. (Hittud. Folyóirat, 1897. 251. 1.) 20 ) Győri Almanach, 1906. 45. 1. 21 ) Győri Almanach, 1906. 45. 1. 22 ) Evlia Cselebi előszava X. lapon.
