Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Bene István: Karácson Imre élete és művei
dításával rátermettségét különösen megmutatta. Karácson kinevezéséhez szükséges volt fölöttes hatóságának, gr. Széchenyi Miklós, akkori győri püspöknek hozzájárulása. A püspök készségesen elősegítette a miniszterelnök elhatározásának megvalósulását, mert az az egyházmegyére és annak papságára egyaránt megtisztelő volt. Ezek után 1907. február 22-én megtörtént Karácson megbízatása, hogy »a konstantinápolyi levéltárakban a magyar történetírásra fontossággal bíró történeti anyagot felkutassa, azokról fordítást, esetleg másolatot készítsen s kutatásainak eredményeiről az anyag bemutatásával a miniszterelnökséghez jelentést tegyen«. Tudományos működése tiszteletdíjául havi 500 koronát engedélyezett, mely öszszeget a konstantinápolyi magyar követség folyósított számára. Fölöttes hatósága ugyanekkor az egyházmegyei levéltárak felügyelőjévé nevezte ki. 23 ) Mielőtt Karácson működési helyére utazott volna, a konstantinápolyi munkálkodás módozatainak a megbeszélése végett látogatást tett Bécsben Thallóczynál, 24 ) Budapesten Thaly Kálmánnál, ki azt tanácsolta neki, »hogy egyelőre semmi más okmányok után ne kutasson, csupán a Portának Bercsényihez 1716-ban írt levelei és III. Ahmed szultánnak ama levele után, melyben Rákóczit Rodostóba rendelte. Ő ezeket tartja legfontosabbaknak «. Volt Fejérpataky Lászlónál, Kollányi Ferenc jáki apátnál, akiknél meleg érdeklődést és előzékenységet tapasztalt. 25 ) Karácson 1907. április 6-án érkezett meg Konstantinápolyra, amely eddig sem volt előtte ismeretlen. Eleinte Porában a Rue Yemenidji 1. sz. alatt lakott, később szállodába költözött át, majd október 16-án a Rue Yenicsárszi 50. sz. alatt kétszobás lakást bérelt. Szeretett volna kolostorban lakni, de ez helyszűke miatt nem volt lehetséges. Alig érkezett meg, máris megkezdte küldetése szellemében a lelkes munkát. Karácson törökországi munkásságát két cél irányítja: a levéltári kutatás és a török tudományos körökkel való kapcsolat megteremtése. Ez utóbbi tulajdonképpen elősegítője volt az elsőnek. Nem állhatott elszigetelten, hanem bele kellett kapcsolódnia a török tudományos életbe. Meg kellett mutatnia, mennyire otthonos a török nép történetében, mennyire érdekli minden, ami a magyar és török nép történetével bármilyen kapcsolatban van, hogy szereti az elhagyatott török népet. Amikor nap-nap után látták, milyen ügybuzgósággal, kitartással látogatja a levéltárakat, mennyire érdeklődik minden iránt, felfigyeltek rá és tanultak tőle, érdeklődni kezdtek saját hazájuk történelme után. A török tudományos élet irányítója ekkor a Türk Dérnek volt, amelyből később a Török Tudományos Akadémia 23 ) Győri püspöki levéltár 1907. 1438. sz. 24 ) Karácson I. Thallóczyhoz, Győr, 1907. márc. 2. 25 ) U. o. Győr, 1907. márc. 13.
