Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Balogh Jenő: Megemlékezés Kovács Pálról
következett, hogy német volt a hírlapirodalom és a színészet is. c ) Ezidőtájt a győri magyar asszonyok, így anyai nagyanyám (tőzsgyökeres magyar nő) könyvtárában már megvoltak ugyan Dugonics Andrásnak látszólag magyartárgyú regényei, de az újabb irodalomtörténeti kutatás megállapította, hogy ezek is idegen művek átdolgozásai, novella- és regényirodalmunk csak 1818-ban kezdődött (Fáy András Különös testamentum című elbeszélésének közlésével); ellenben »a 18. század három utolsó évtizede még a fordítások, átdolgozások, kompilációk korszaka «, illetőleg e korszak » valamint a 19. század elejének » román « irodalma nem eredeti és nem értékes sem tartalom, sem stílus dolgában «. 7 ) Kovács Pál gyermekkora és ifjúsága. Kovács Ferenc » Veszprém vármegye mérnöke « a mult század elején gróf Festetich Antal jószágkormányzója lett Dégen. Beöthy Zsolt emlékbeszédéből 8 ) tudom, hogy » Kovács Ferenc hosszabb időt töltött külföldön, ahol mérnöki tanulmányait végezte «. Ott szerzett oklevelet és egy kis könyvtárt, amelyben Lafontaine, Boileau és Voltaire művei voltak a díszhelyen. Hazatérve, hivatalos tennivalói mellett, mellékfoglalkozásul kedvteléssel tett irodalmi kísérleteket, sűrű levelezésben állt Kazinczy Ferenccel, 9 ) örömmel látta Csokonai Vitéz Mihályt, akivel dunántúli vándorlásai közben Kaposvárott találkozott, és barátságban volt Péczeli József komáromi lelkésszel, a Mesék költőjével. Tanultságát és műveltségét anyai ágon dédunokája, Beöthy Zsolt tudomása szerint »Veszprem és Győr megyékben magasztalva emlegették«, de úgy hiszem, Beöthy sem tudta, hogy Révai Miklós is mily nagyra becsülte Kovács Ferencet. Bessenyei Györgynek a Magyar Tudós Társaság iránt való Jámbor szándékát, amelyet a szerző 1781ben írt, Révai latinra fordítva 1790-ben kinyomatta. 10 ) 6 ) Lám Frigyes (A gqöri német színészet 1742—1820. Győri Szemle IV. 25. és köv. lap) kimutatta, hogy 1742. óta, mégpedig 1768-tól fogva évről évre, megfordultak Győrött német vándorszínészek, vagy amint Sándor István írja , „bujdosó mesejátékos társaságok". Nincsen adatom arra nézve, hogy az 1790-ben Pesten megalakult magyar színtársulat, amely azonban csakhamar abbahagyta működését, vendégelőadást tartott volna Győrött. 1815 után magyar társulat nem is jött Pestre állandó tartózkodásra. Az Erdélyben alakult magyar színjátszó társulat nem fordult meg Győrben. 7 ) L. Szinnyei Ferenc : Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig, I. 5. és 13. lap. 8 ) Romemlékek c. munkája, II. 42—44. I. 9 ) Váczy János Kazinczy Ferenc Levelezésének II. 251—256. és 276—279. I. közli Kovács Ferencnek 1792-ben Kazinczyhoz írt két hosszú levelét, amelyekben nyelvtudományi fejtegetések vannak. 10 ) Planum erigendae eruditae Societatis Hungaricae. Viennae, 1790. — A fordítást Révai azon az „örömhéten" fejezte be, amelyen Győrött volt „a hazánkba visszatérő szentséges Koronánk". A munkálatot közölte Viszota Gyula Gróf Széchenyi István naplói III. 499. 1.
