Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Balogh Jenő: Megemlékezés Kovács Pálról
E munkálathoz csatolta Révai azoknak a névjegyzékét, akiket a Tudós Társaságba tagok gyanánt kívánt jelölni. 11 ) Köztük volt Kovács Ferenc, akinek érdemeit Révai 11 sorba foglalta össze. Felemlíti, hogy »nem kevés számú költeményt írt; Boileau-nak egyik munkáját magyarra fordította és a hazai nyelvnek elegáns ismeretén felül latinul, németül és franciául is tud«. Az 1807. évi országgyűlés írásaiból megállapítható, hogy amikor Révai tervezetére 1792-ben Luby Károly és Vay István helytartótanácsosok, 1807-ben pedig báró Prónay László véleményt adtak, Kovács Ferenc nevét meghagyták a jelöltek közt. 12 ) Kovács Ferencnek öt terjedelmes kötetben fennmaradt irodalmi hagyatékát korai halála után özvegye és leányai nagy becsben tartották, szűkebb családi körben kedvtelve olvasgattak belőle és a legkisebb gyermeknek, az 1808-ban született Pálnak már serdülő korában mutogatták. Az egyetlen fiú tehát a lelki átöröklés hatásán felül, bizonyára már gyermekkorában, különösen a nagyműveltségű és éleseszű édesanyától, Eőry Juliannától, kapott buzdítás folytán úgy tekintett fel édesatyja emlékére, mint példányképére. A család a fiú taníttatása végett Pápára költözött; itt Pál jó sikerrel végezte a középiskolát, majd 1825-ben orvosi tanulmányainak megkezdése végett Pestre ment. — 1833-ban megszerezvén az orvosi oklevelet, hosszabb időt Hahnemann, gyógymódjának tanulmányozása végett Németországban töltött; majd Katalin nővére (Beöthy Gáspárné, B. Zsolt nagyanyja) kedvéért egy évig Komáromban tartózkodott s azután végleg Győrött telepedett meg. Kovács Pál, az író. Éppen, amikor Kovács Pál mint orvosnövendék irodalmi kísérleteit közzétette és rövid idő múlva közéleti munkáját több téren megkezdte, a magyar nemzet politikai és irodalmi átalakulásának reformkorszakát élte át. Egymásután lépnek fel kitűnő írók, alakulnak irodalmi társaságok és megindulnak különböző, részben tudományos, részben szépirodalmi folyóiratok. Ez volt az a kor, amelyről Arany János a világnak egyik legszebb ódájában (Széchenyi emlékezete) megírta: »büszke gerjelemben munkálni, hatni, küzdni vágy«.. . az újjá éledt, a nemzeti létét élni kezdő Magyarország. A Pestre érkezett Kovács Pált jó sorsa csakhamar eln ) Candidati erigendoe eruditae Societatis Hungaricae (Jaurini, Streibij József betűivel 1790). Közölve Széchenyi Naplói, 111. 555 556. I. 12 ) A Győrött lakók közül Révai jelölte még Balog Sándort, a gimnázium hely. igazgatóját, Fábchich Józsefet, a gimnáziumban a nyelvtudomány tanárát Rájnis József győri katechétát, Ráth Mátyás evangélikus lelkészt és természete sen a legnagyobb joggal önnönmogát is.
