Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Balogh Jenő: Megemlékezés Kovács Pálról
ria Terézia korában, másfelől a 19. század elején a nemzeties irány a főuraknál és a köznemesség egy részénél háttérbe szorult. Amíg évszázadokon át (pl. Zrinyi Miklós korában) magyar volt az előkelők egyrészének érzése és nyelve is, addig Mária Terézia udvari politikájának hatása alatt társalgási nyelvül a magyar főurak jelentékeny részének családja a németet és a franciát, 3 ) a köznemesség pedig, minthogy a középiskolában deákos műveltséget szerzett, a latint használta és ehhez ragaszkodott. 4 ) Az országgyűlés és a vármegyék tanácskozásai latin nyelven folytak. Még azok is, akik a közéletben magyarul beszéltek, társalgásukat tömérdek idegen, főleg latin, vagy elrontott latin kifejezéssel vegyítették. — Igaz, hogy amikor 1784-ben II. József Magyarországon is a németet hozta be hivatalos nyelv gyanánt, ez ellen 1791-ben és 1805-ben az országgyűlésen viszszahatás mutatkozott; de a közbejött francia, később napóleoni háborúk a haladást megint megakasztották; később pedig a nemzeti irány ellanyhult. Győr irodalmi és nemzetiségi viszonyai a 19. század elején. Jenéi Ferenc értékes tanulmányban 5 ) mutatta ki, minő volt Győrnek irodalmi és tudományos élete a 18. század végén. Révai Miklós, egyúttal egyik győri iskola tanítója, tizenegy éven keresztül volt Győrött az irodalmi élet kezdeményezője és az íróknak hivatott vezére. Egyelőre az ő működése szabott irányt a többieknek is. Az a hét jeles író, akik ebben a korban Győrött munkálkodtak, nem az eredeti magyar nemzeti irodalom munkásai voltak, hanem vagy nyelvészeti, de latin nyelven írt dolgozatokkal, vagy klasszikái műveknek (Fábchich pl. Pindarosnak) fordításával szerezlek érdemeket. A mult század elején Győr város lakói közt magyar volt a nemesség, amely tavasztól őszig falusi vagy tanyai kúriájában gazdálkodott s a téli hónapokra városi házába költözött be és magyar volt Üjváros, a magyarajkú gazdálkodók városrésze; ellenben a belváros kereskedőinek, iparosainak és tisztviselőinek jelentékeny része német anyanyelvű volt, amiből 3 ) Gróf Apponyi Albert emlékirataiban (Élmények és emlékek, 25. lap, felemlíti: „Nagyanyám, — aki egyik legrégebb magyar főúri család tagja volt — magyarul bizony egy szót sem értett . . . Ez volt a Mária Terézia korabeli arisztokrácia stílusa . . Nagyanyámnál az egész háztartás jellege francia volt." 4 ) A derék Fábchich József győri tanár 1805-ben és 1806 ban írt kél levelében panaszolja: mikor Győr megye gyűlésén a jegyző Szabolcs vármegye nek „a magyar nyelv promoveálására vonatkozó iratát kezdte olvasni, — mindé nünnen kiabálták: az átiratot az aktákhoz kell tenni", (tehát nem pártolták) A költő Kis János superintendens írja: „Győr vidékén is igen kevés kedvelője van a magyar irodalomnak." A legtöbb könyvárus nem is árult magyar könyve ket. V. ö. Váczy János: Kazinczy Ferenc és kora. I. (1915.) 618—622, főlec 622-623. I. 5 ) Irodalmi élet Győrött a 18. század végén. Császár Elemér-Emlékkönyv 1934. Irodalomtörténeti Dolgozatok, 117—135. lap.
