Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Balogh Jenő: Megemlékezés Kovács Pálról
Megemlékezés Kovács Pálról. — Halálának ötvenedik évfordulója alkalmából. — A visszaemlékezés Nagymagyarországnak és ebben Győr sz. kir. városnak két jelentős korszakához vezet bennünket. Az egyik: Kovács Pál születésének éve, sokban szomorú idő; a másik az ő közéleti, különösen irodalmi és társadalmi működése megkezdésének kora, egybeesik Nagymagyarország örvendetes reformkorszakának kezdetével. Magyarország irodalmi és nemzetiségi viszonyai a 19. század elején. A művelődésnek nemes munkája már a 19. század előtt évszázadokon át folyt Nagymagyarország területének jelentékeny részében, de ez a tudományos és irodalmi munkásság nem tűntette fel a nemzeti művelődés jellegét. A tudományos munkák nyelve a latin volt; a franciás, németes vagy deákos irányú irodalom pedig egészen eltért attól a munkásságtól, amelyben most egy századra visszatekintve, Kovács Pálnak irodalomtörténeti jelentőségét fel kell ismernünk. A.z e kort tárgyaló egyik monográfia 1 ) sötét színekkel, ecseteli az akkori bécsi kormány álláspontját az irodalommal és a haladással szemben és ezen az alapon tünteti fel az írók súlyos küzdelmeit. »Ez a kor — írja — a szellemi szegénység gyámkodásának uralma volt. Az előleges könyvvizsgálat (a cenzúra) a szellemi életnek minden mozgalmát, sőt felléiekzését is haladék nélkül elfojtani törekedett. Nem működhetett semmiféle irodalmi társaság, csak egyik-másik városban egykét író keresett egymással érintkezést. 2 ) Az irodalom kedvelése jóformán ismeretlen dologgá vált. Az íróknak szellemi megbecsüléséről és törekvéseik előmozdításáról szólni sem lehetett. « Virágzó nemzeti irodalom nem is fejlődhetik ki nemzeti érzésű nagyobb olvasóközönség nélkül; már pedig egyfelől Má1 ) Wertheimer Ede pozsonyi tanár könyve: Ausztria és Magyarország a XIX. század első tizedében. J K \884.) Főleg; 105 — 109. I. 2 ) Révai 1788-ban írja: „Tapasztalom, hogy itt-ott olylyas mi kis Társaság; kívánkozik szövetkezni ..." (Közli Viszota: Széchenyi naplói, III. 500. lap.) Bizonyára céloz a győri írókra, akiknek Révai volt a kö/pontja és a komáromiakra, akiket Péczeli József igyekezett egymással összeköttetésbe hozni.
