Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Szemle - Könyvszemle - Czakó Elemér: A magyarság néprajza. I —II. (gr)

Könyvszemle. A magyarság néprajza. I. és II. kölet. a magyarság tárgyi'néprajza. írták Bátky Zsigmond, Győrffy István és VisM Károly. N. 8-r., 135, 443 1. A Kir. Magyar Egyetemi Nyomda hungarológus sorozatában az -első nagyszerű teljesítmény, Hóman—Szekfü Magyar Törtenele után mosl egy másik nemzeti tudománynak, a magyar néptudománynak énei klopédiáját kezdte meg. A négy (kötetre tervezett munkának első felte, a tárgyi néprajz mér megjeleni. Kiállítása nemcsak fölér a klasszikus történelmi kiadványéval, hanem, tárgyának termeszeiéből szükségszerűen következik ez. illusztrációinak 'színpompás, gazdag anyagával meszsze felülmúlja azt. A magyar ethnográfia, amely pompás múzeumunkon és a Néprajzi Társaság kettős folyóiratán kivül szórványosan megjeleni cikkekben s csak legújabban egy szegedi, majd innen Budapestre költöztetett egyetemi tanszék munkásságában élt, 'csak lassan fejlődött, a 19. század elejénél, a romanticizmusnál régibb múltra alig tekinthetett vissza. A nemzet fogalmának Széchenyi szellemében volt kialakulása s a romantikának megint Széchenyi adta [tartalmával a népiségre terelődött érdeklődési köre volt a magyar népismeret, majd néptudomány csirája. Népballadák kutatásától babonák följegyzéséig, a magyar falusi házépítés alaprajzaitól a díszítő-művészetig, lakodalmi szokásoktól a táplálkozás ismeretéig alig évtizedek alatt rengeteg (anyag gyűlt össze, mégis, alig mertük remélni, hogy máris iSzinteLikus munka adhatja képét ennek a gyönyörű tudománynak. Pedig a végső perc volt. Nemcsak azért, mert a civilizáció fejlődése a pusztulás rémével fenyegeti népünk éleiének largyi és szellemi hagyományait, hanem, meri ősi területünk széldarabolása óta ellenségeink az egyre fogyó igazi népi emlékeket céltudatosan is kiölik. Az' Egyetemi Nyomda valóban nemzeti cselekedetet vitt végbe, mikor egyrészt kitűnő alkotásával összefoglalta a (néptudomány sok szép magyar eredményét, másrészt alapvetésével nemcsak megkönnyítette, hanem buzdítja és irányítja is a további kutatást. E tudományos feladatokon kivül népszerűvé is let Le az elhnográfiát. Ezt a munkát minél több embernek kell forgatnia. Rá kell eszmélni, hogy a magyar fajnak milyen kincsei voltak és vannak még, és nem lesznek, ha meg nem mentjük őket. Már pedig, aki ezekért a köteteket forgatja — az mind segít menteni. Átérzi nemzeti kötelességét. Az első két kötet ïiem remélt gazdag anyaghalmazát adja a tárgyi néprajzi gyűjtéseknek, kitűnő rendszerezésben. Az életszükségletek rendjében a táplálkozás, építkezés, fűtés, világítás, mesterkedés és viselet, majd a gazdálkodás minden neme (

és a díszítőművészet keretében ontja a tudnivalókai, ismereteket, a gyűjtés eddigi eredményeinek szakszerű, tudományos összefoglalását. Az utolsó fejëzét a hagyományok, szokások taglalásával adja az átmenetet a Szellemi emlékekhez. Részleteire nem terhelünk rá. Legkiválóbb szakembereink, tudósaink alkotása. Ha még hozzátesszük, hogy művészien irott fejezetei olvasmányul is nagyon érdekesek, hogy népművészeti szempontból képei és rajzai is mind szépek, melegen köszöntjük a Hungarológia [második sorozatát s örömmel várjuk a folytatást. (yr.)