Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Szemle - Könyvszemle - Körös Endre: Öreg legények, (gr) - Markó Árpád: A liptói kuruc hadjárat 1709. (lz) - Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc. (n. n.)
Kőrös Endre: öreg legények. Költemények. Pápa, Főisk. nyomda, 1934. Kis 8-r., 127 1. — A ki Iii nő műfordító, aki a Wad hardi ed és a Kiulrun pompás átültetéseivel, majd Schiller balladáinak nemrégen megjelent mesteri fordításával országos nevel és irodalmunkban maradandó érdemeket szerzett, kétségkívül a legjelesebb fordítóink sorába tartozik. Győr és a Kisfaludy-Kör közönsége azonban mint költőt is igen jól ismeri. Férfias, erőteljes alkotásaiban magyar érzés igazi köllőiséggel párosul és művészi technikával szól. Fájdalmas, mégis szép emlékek a 'háborúból, nemes eszményiség, példás hazaszerelet szólnak e sorokban. Változatos témái mesteri formában elevenednek meg. Szonettjei finomak. A kis gyűjteményt néhány uj műfordítás — köztük Goelhe remekbekészüli Balladájáé — leszi még teljesebbé. Két kedves elbeszélő költeményhez Pápa múltjából veszi tárgyát, mindakcllö üde és friss. ' (f/r.) * Marko Árpád: A liptói kuruc hadjárat Í709 aiiguszSuSábán. Budapest, M. T. Akadémia, ,1935. 8-r.. 99 1. — Markó Árpád Rákóczi "korának legnagyobb élő tudósa, Thaly lelkességével, Márki Sándor meleg érzésvilágával, mindkettejük tudásával és írásmű vészelével folytatja elődeinek kutató munkáját. Mint katonát, leginkább Rákóczi hadjáratai érdeklik. A hadvezér Rákócziról szóló kitűnő könyvéi a M. T. Akadémia adla ki, s jórészt e .munkájáért választotta a mull évben tagjai közé is. Székfoglalója, imost a Rákóczi-évben, az Akadémia Rákóczi-ünnepén, természetesen, ismét a kurucvilágba merül el s egy Olyan részlelet világít meg, amelyet Thaly és Márki épen csak érintetlek, vagy nem derítettek föl teljesen. A Vág-völgy Liptóban húzódó részét a császári csapatok sáncvonala elzárta: Rákóczi a sáncrendszernek ezt a részét akarta áttörni. Támadása (nem sikerüli, mert vezérei az első vonal legázolása után erélyes rohammal való dönlőharc s az ellenség legyűrése helyett a kellő pillanat jelmulaszlásával körülzárásra törekedtek, erősebb ellenséges had (érkeztének hirérc pedig önként visszavonultak. Ennek az epizódnak slralégiai képéi rajzolja meg Markó székfoglalója. Egy csomó eddig föl hem használt okirat, sől egykorú vázlat segítségével plasztikusan állítja elénk a (csata előzményeit s egész történetét, igazságot szolgáltat Czelder Orbánnak, de a kudarcban leginkább hibás Csáky Mihály terhére (is főképen csak tapasztalatlanságát irja. A székfoglaló jól felépített, mesteri alkotás. (lz.) Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc. A Magyar Szemle Társaság Kincsestára. 142. sz.) Budapest, 1935. 16-r., 79. I. - A fejedelem halálának 200. évfordulójára jelent meg ez a kis füzei. A Rákóczi-irodalom minden modern eredményének fölhasználásával, találóan, tömören és művészi formában festi m'eg a fejedelem képét. Négy kis fejezet az egész: de finom élvonalakkal benne van Rákóczinak és vele egész nemzetünknek tragédiája. A kuruc elindulástól a száműzetés évtizedeinek meddő tervezgetéseiig, a hadvezértől az íróig, a dicső fejedelemtől a nagy emberiig, aki » eltelő eszmévé finomult«. Markó könyvecskéje egy ikis műremek. Gyönyörűség elolvasni, (n. n.) Oyőregyházmegvei Alap Nyomdája. 10144. — Üzemvezető: Stanitz József.
