Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Bakos Mihály: Győr gyáripara
ha szerény keretek között is, de fejleszteni tudta. Igy igazolva van minden iparfejlesztési törekvés és bízvást számíthatunk arra, hogy az ipari termelés a nemzeti jövedelem .alakulása 'körüli a jövőben (még fokozottabb jelentőséghez jut.« 10 ) - Az 1929. esztendőben egyes iparágak aránylag még elég jól voltak foglalkoztatva, különösen a textilipar egyes ágai, a vas- es fémipar, bőr- és papirosipar. Termelési értékük nemhogy csökkent volna, hanem még emelkedett. Leginkább a mezőgazdasági vásárlókra támaszkodó ipar került nehéz helyzetbe, a nagyarányú vásárlóerő elmaradása következtében. A munkapiacon nagyon kedvezőtlenül alakultak a viszonyok. Eddig úgy gondoltuk, hogy aránylag a legnagyobb munkanélküliség a fővárosban van és fokozódik a legnagyobb mértékben; az 1929. évben ez nem így volt. Az előző évben a részesedési arány 55.1—44.90/0 volt, addig a főváros részesedési arányszáma 50.3 százalékra esett le és a vidéké pedig 49.7o/ 0-ra emelkedett. »Ebbol az következik, hogy a munkanélküliség, amelynek súlypontja eddig, inkább a fővárosra, az ipar és kereskedelem középpontjára esett, most már fokozatosabban átterjedt a vidékre is. Bizonyos, hogy az itt mutatkozó eltolódásban része van annak is, hogy a mezőgazdasági munkanélküliek nagyobb számban átszivárognak az ipari munkapiacra és ott keresnek elhelyezkedést.« n ) Mindezek ellenére az ipar még, : mindig jobb helyzetben volt, mint a mezőgazdaság vagy a kereskedelem. A harmincas évek azonban az ipart sem kímélték meg. A mezőgazdasági termékek piacrahozatalánál 1930-ban kb. félmillió pengő vásárlóerő maradt el, a nagy. áresés miatt. Hiszen a néhány évvel előbb még 28 P körül mozgott átlagos búzaár, 1931-ben 12'P-re szállt le. Ilyen magas vásárlóerőnek az elmaradása igen érzékenyen érintette az ipart. A termelés é|s a foígíalkoztatás csak a textiliparban ;volt (kielégítő. A június 14-én életbelépett bankzárlat csak súlyosbította a helyzetet. Megnehezült a nyersanyagbeszerzés és a kiviteli lehetőség. Az ipar termelési és értékesítési helyzete ezáltal még rosszabb lett. Olyan keserves volt az élet és a gazdasági élet kerekei pedig; annyira csikorogtak, hogy azt hittük: már elértük a mélypontot. Most látjuk csak, hogy tévedtünk, mert sajnos a gazdasági romlás azóta még nagyobb. Az 1931. óta bekövetkezett helyzet Győrött még érzékenyebben érintette a 'vállalatokat, mint a fővárosban. Ali ez különösen azokra az üzemekre — gondoljunk csak 1 az élelmezési ipar körébe tartozó üzemekre —, amelyek helyi vagy vidéki szükségletet elégítettek ki különösen. A fővárosnak még ma is aránylag nagyobb fogyasztópiaca van, mert a különböző társadalmi megmoz10 ) Kereskedelmünk és iparunk az 1928. évben. Kiadja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Budapest, 1929. 56. 1. Az ország gyáriparát előmozdító és gátló tényezők a háború után c. szakaszt az említett évi jelentések alapján dolgoztuk fel és az adatokat is innen vettük. u ) Kereskedelmünk és iparunk 1929-ben. Budapest, 1930. 72—73. 1.
