Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Bakos Mihály: Győr gyáripara
dulásoknak, gyűléseknek jó része a fővárosban van, ez pedig nagyjelentőségű idegenforgalmat biztosít. A győri gyáraknak a fővárosi gyárakkal igen nehéz versenyezni Budapesten, már a fuvartétcl miatt Iis, ha mást nem említünk is. S ha még meggondoljuk, hogy a fővárosi látogatók inkább az ú. in. »penzes emberek« közé tartoznak, akkor még azok az élelmezési iparok 1 |is jobb helyzetben vannak, amelyek nem elsőrendű iparcikkeiket gyártanak. Kenyeret, húst és tejet, valamint ezek feldolgozott termékeit mindenki fogyasztja, de csokoládé nélkül még! nagyon szépen meg lehet lenni. Az emberi és gépi erő a győri gyárakban. Nézzük most már a hanyatlás mértékét számszerülegi is. Az emberi és gépi erő a győri gyárakban 1931-ben. A z i P a r t e 1 e p e k Ipari őcsopor átlagos munkáslétszáma kalorikus gépei villamos motorainak teljesítőképessége KWA Ipari őcsopor Mama férfi nő együtt férfi nő együtt lőerőben villamos motorainak teljesítőképessége KWA 1928 1931 1928 1931 1928 1931 1928 1931 I. III. IV. VI. IX. X. E. 5 8 7 13 18 8 5 7 6 17 17 5 10 163 86 352 538 612 277 159 118 8 80 1610 645 54 39 281 94 432 2148 1257 331 198 169 46 257 676 440 204 1115 116 4 49 1717 502 26 87 285 50 306 2393 942 230 1202 80 45 349 10ti5 2002 2506 12500 80 45 343 1145 1961 2506 14045 191-0 30-5 582*5 793-0 2049-7 12150-0 144-4 103-0 65'6 3539 4 1779-9 16880 4327'6 Összesen 75 69 3501 2719 6220 2907 2501 5408 21731 28125 18039-7 11647-9 Az ipartelepek száma már csak 69, ide ebből is 4 szünetel. Legfeltűnőbb a szövőipari üzemek növekedése. Tizenhétre emelkedett s így a legelső ipar lett nemcsak számszerűleg, hanem munkáslétszám, valamint termelési érték tekintetében is. A győri gyáripari munkásságnak 1928-ban csak 34.8o/ 0-a dolgozott a fonó-szövőiparban, 1931-ben meg már 44.5o/o. S valószínű, hogy azóta az arány még emelkedett, mert a fonó-szövőgyárák majdnem mindegyike éjjel-nappal dolgozik. A fonó-szövőipar munkásainak a száma alig! változott, a többi iparágban azonban jelentékenyen csökkent. A női és férfi murikások közötti arány lényegesen nem változott. Budapesten szintén csökkent az összes iparágakban a munkások száma, kivéve a fonó-szövőipart, ahol a 'növekedés 7%-ot tesz ki. A gépi; erőre megjegyezzük, hogy a villamosmű ú. n. »hideg« üzemre rendezkedett be. u ) I. Vas- és fémipar III. Kő- és agyagipar. IV Fa- és csontipar. VI. Fonószövőipar. IX. Élelmezési ipar. X. Vegyészeti ipar. Egyéb iparok,
