Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Bakos Mihály: Győr gyáripara
A takarék- és folyószámlabetét-állomány változásai. Takarékbetét Folyószámlabetét összege %-ban összege °/o-ban 1927- ben 364*8 millió 57*2 682*2 millió 35*8 1928- ban 495*9 millió 36"— 894*4 millió 30*8 Az ipar annak ellenére, hogy külföldön egységes képet nem mutatott, nálunk minden nehézséget leküzdve biztosan haladt a maga útján és tovább folyt az a javulás, amelyet az előző évben láttunk. Az elért eredmények kielégítették a várakozást. A vas- és érctermelés 4.7 millió q-ról 4.8 millió q-ra emelkedett. Növekedett a szenfogyasztás is: 7.2 millió tonnáról 7.6 mii'lió tonnára emelkedett. Hogy a foglalkoztatás mértéke is nagyobbodott, mutatja »...a Magyar Munkaadók központja köteléklébe tartozó ipari vállalaton munkáslétszáma, amely 1927. végén 165.400 volt, 1928. végén már 170.000 főre rúgott. « Ha az OKH jelentéseit nézzük, azt látjuk, hogy az ipari fizetésképtelenségek csak 8o/o-ot tesznek ki, ami a kereskedelmi fizetésképtelenségekhez viszonyítva nagyon alacsony szám. 1928-ban volt 93 ipari és 1283 Ikereskedelmi szakmára vonatkozó fizetésképtelenség. A fizetésképtelen ipari vállalatok aktivuma 93.6 millió P, passzívuma 154.8 millió P. Viszont a fizetésképtelen kereskedők aktívuma 499.4, passzívuma pedig 827.7 millió pengő volt. Az arány élesen szembetűnő. Az ipari záloglevelek kibocsátásával az ipartársadalomnak egy régi óhaja teljesült, mert csökkentette a tőkehiányt. Az exportban is javulást látunk. Mig az előző évben a kivitelnek 29.88o/o-át képviselte az ipar, addig az 1928. évben már 34.24% a kivitt áruknak ipari termék volt. Számos alapítás is volt különösen a textiliparban. »Komoly számítások szerint a magyar gyáripar a szanálás kezdete óta 1928. végéig, vagyis 4 év alatt 410 millió pengőt invesztált.« :) ) A közületi és társadalmi iparpártolás. A most felsorolt eredmények még nagyobbak lettek volna, ha egy jól átgondolt iparfejlesztési politika és a társadalmi iparpártolás az ipar mellett állt vojlna. A Magyar Hétnek évenkinti megszervezése nagyban hozzájárult a társadalom megszervezéséhez. Külföldön úgyis nagyon nehezen birkózott meg a hatalmas tömegtermelés minden előnyeit élvező iparral, amely ipar természetesen óriási tőkével dolgozik. A gyáriparra vonatkozó jelentését a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara így foglalja össze: »... a jelentés esztendeje az ipar szempontjából termékeny időszaka volt gazdasági életünknek és az ipar teljesítőképességét az előző esztendőkhöz képest jobban volt képes hasznosítani, ezzel párhuzamosan pedig termelőberendezését, 9 ) Kereskedelmünk és iparunk az 1928. évben. Budapest, 55. 1.
