Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Bakos Mihály: Győr gyáripara
csökkentette, főként azonban azért, mert a hazai iparnak a behozatali tilalmak megszüntetése következtében minden átmenet nélkül kellett a 'külföldi áru versenyével megküzdenie. E zöWklenés el Kerülhető lett volna, ha a behozatali tilalmakat mem egyszerre, hanem fokozatosan szűntette volna meg a kormány ; a magunk részéről azonban meg vagyunk győződve, hogy a jól (megalapozott textilipari vállalkozások versenyképesek maradnak, a külföldi iparvállalatokkal szemben.* Az ipar ebben az időszakban nagy mértékben átszervezte üzemeit, a koncentráció mellett a specializálódás is érvényre jutott. 1926-ban azonban a javulás habár lassú is, ide állandó. Tehát a sok akadályt a gyáripar sikeresen győzte le. A fejlődés bizonyítéka az erős szénimport. A megindult építkezések csökkentik 1 a munkanélküliséget. Az egyes városi és vármegyei beruházások azonban nem méltányolják kellően az ipar jogos igényeit, amely pedig elvárja tőlük azt, ha jó a pénze adóra, akkor az a hazai ipar pártolására fordíttassék. A jó mezőgazdasági termés fokozta a lakosság vá-árlóerejét. Tovább folyik a megkezdett átszerveződés és koncentráció. De, sajnos, tovább folyik az állami és községi üzemek szervezése is és e miatt hiába tiltakozott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ilyen határozottan: »Nem lehet ugyanis célja az államnak, hogy abból a pénzből, amit adóztatás utján a jólorganizáít és helyesen vezetett versenyképes vállalatoktól elvesz, rosszul vezetett és versenyképtelen vállalatokat létesítsen vagy támogasson.« 8 ) De az ipar mégis erős tempóban haladt a szép kibontakozás felé. Hiszen az ipari kivitel "1926-ban 152 millió P-ről 160 millió P-re emelkedett, mig a mezőgazdasági kivitel csökkent. A külföldi tőke az ipar szolgálatában. A hijtel terén is javulás volt észlelhető. Ugyanis az Északamerikából jelentékeny tőkeimport érkezett Európába, amelyből mi is kaptunk. A tökebeáramlás csak ak|Kor hasznos, ha (azt termelésre fordítják. Az ipari befektetés volt a leggazdaságosabb. Mai megcsonkított gazdasági helyzetünkben kisebb területnek aránylag több lakosságot kell eltartania. A népsűrűségünk dlég magas — 85.9 esik egy négyzetkilóméterre — és így arra kellett törekedni, hogy további nemzedéknek az ország határain belül kenyeret adjunk. A mezőgazdaság képtelen felvenni ezt a népsűrűséget a mai állapotában. Egyedül az ipar és a vele kapcsolatos kereskedelem nyújthat csak elhelyezkedési lehetőséget mind a mezőgazdaságból kiszorult egyszerű fizikai munkásnak, mind a tanult nagyszámú szellemi munkásnak. Ha most már az 1928. évet nézzük, ázt látjuk, hogy a takarékés folyószámlabetét állomány habár nem olyan nagy százalékban is > mint az előző évben, mégis jelentékeny mértékben emelkedett. 8 ) Kereskedelmünk és iparunk 1926-ban. Budapest, 1927. 33. 1.
