Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Bakos Mihály: Győr gyáripara

csökkentette, főként azonban azért, mert a hazai iparnak a behoza­tali tilalmak megszüntetése következtében minden átmenet nélkül kellett a 'külföldi áru versenyével megküzdenie. E zöWklenés el Kerül­hető lett volna, ha a behozatali tilalmakat mem egyszerre, hanem fo­kozatosan szűntette volna meg a kormány ; a magunk részéről azon­ban meg vagyunk győződve, hogy a jól (megalapozott textilipari vál­lalkozások versenyképesek maradnak, a külföldi iparvállalatokkal szemben.* Az ipar ebben az időszakban nagy mértékben átszervezte üze­meit, a koncentráció mellett a specializálódás is érvényre jutott. 1926-ban azonban a javulás habár lassú is, ide állandó. Tehát a sok akadályt a gyáripar sikeresen győzte le. A fejlődés bizonyítéka az erős szénimport. A megindult építkezések csökkentik 1 a munkanélkü­liséget. Az egyes városi és vármegyei beruházások azonban nem mél­tányolják kellően az ipar jogos igényeit, amely pedig elvárja tőlük azt, ha jó a pénze adóra, akkor az a hazai ipar pártolására fordít­tassék. A jó mezőgazdasági termés fokozta a lakosság vá-árlóerejét. Tovább folyik a megkezdett átszerveződés és koncentráció. De, sajnos, tovább folyik az állami és községi üzemek szervezése is és e miatt hiába tiltakozott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ilyen határozottan: »Nem lehet ugyanis célja az államnak, hogy abból a pénzből, amit adóztatás utján a jólorganizáít és helyesen vezetett versenyképes vállalatoktól elvesz, rosszul vezetett és ver­senyképtelen vállalatokat létesítsen vagy támogasson.« 8 ) De az ipar mégis erős tempóban haladt a szép kibontakozás felé. Hiszen az ipari kivitel "1926-ban 152 millió P-ről 160 millió P-re emelkedett, mig a mezőgazdasági kivitel csökkent. A külföldi tőke az ipar szolgálatában. A hijtel terén is javulás volt észlelhető. Ugyanis az Északameri­kából jelentékeny tőkeimport érkezett Európába, amelyből mi is kaptunk. A tökebeáramlás csak ak|Kor hasznos, ha (azt termelésre for­dítják. Az ipari befektetés volt a leggazdaságosabb. Mai meg­csonkított gazdasági helyzetünkben kisebb területnek aránylag több lakosságot kell eltartania. A népsűrűségünk dlég magas — 85.9 esik egy négyzetkilóméterre — és így arra kellett törekedni, hogy to­vábbi nemzedéknek az ország határain belül kenyeret adjunk. A mezőgazdaság képtelen felvenni ezt a népsűrűséget a mai állapotá­ban. Egyedül az ipar és a vele kapcsolatos kereskedelem nyújthat csak elhelyezkedési lehetőséget mind a mezőgazdaságból kiszorult egyszerű fizikai munkásnak, mind a tanult nagyszámú szellemi mun­kásnak. Ha most már az 1928. évet nézzük, ázt látjuk, hogy a takarék­és folyószámlabetét állomány habár nem olyan nagy százalékban is > mint az előző évben, mégis jelentékeny mértékben emelkedett. 8 ) Kereskedelmünk és iparunk 1926-ban. Budapest, 1927. 33. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents