Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Dénes Tibor: Tróger- és Maulpertsch-képek a berlini Deutsches Museumban

fahrt

5

), melynek azonban hasonlóképen nincs köze képünkhöz, mert központi gondolata Szűz Mária megkoronázása. A mennyei királlyá lett fiu hivja az anyát, az Urnák szűz szolgálóját: »Veni Domina, coronaberis!«: A domonkosok bécsi kolostorában őrzi~k azt a 'Mária Immakulata-képet, amely a hagyomány szerint valamely, jórészt tönkrement és megcsonkított oltárképnek a maradványa. Szűz Mária íkét kezét széttárva a mennyekbe látszik repülni, miközben lába a hold'karikán nyugszik. Ámbár a csonka oltárkép így áz Assunta-típus jegyeift mutatja, mégsem valószínűtlen, hogy az erősen megrongájlt kép magja a berlini mű s ez esetben a 18. század derekának egyik legszebb oltárképét rekonstruálhatnók (képzeletben. Ehhez azonban elsősorban a bécsi csonka kép restaurálására volna szükség. Viszont az sem lehetetlen, hogy: a barokk művészet erősen nekilendült kutató munkája hamarosan felderíti a szép kis berlini kép nagyban kidolgozott Változatát. 5 ez utóbbi annál inkább hihető, művel az osztrák-magyar ~barok'k másik nagy és egykjépen termékeny mestere, Anton Franz Maulpertsch (vagy Mambertsch) (1724—1796.), aki a Mária mennybemenetelének művészi tárgyához oly sürün nyul s alkjinek több feldolgozása — "érdekes, hogy épen a (magyarországi Mária mennybemenetele-képek, illetőleg freskók —legalább is emlékeztetnek a Deutsches Museum Troger-képére. Mauípertschnek és Trogernek e (művészi rokonságára egyébként Otto Benesch is rámutatott, részletesebb tárgyalás nélkül.'

1

) A pápai plébániatemplom Mária mennybevitele cimü képe

7

) épen úgy igyekszik bizonyítani fezt a rokonságot, minden rokokós aprózottsága ellenére is, mint a székesfehérvári Szűz Mária-mennybevitele freskó.

8

) Feltehető természetesen az is, hogy Tróger és Maulpertsch rokonsága a közös művészi eredőkben, sz clasz mesterekben rejlik. Maulpertsch azonban sokkal elhatárolóbban bécsi, így az olasz hatás sem olyan mély gyökerű művészetében. Mauípertschnek két hiteles képe van a 'Deutsches Museum barokktermében. Az első, melynek cime Apotheose der twgar. Heiligen y nem a jezsuiták, ma bencések győri Szent Ignác-templomának, mint azt a Imúzeum katalógusa állítja, hanem a győri székesegyház mennuezetképénék színvázlata. A 73x46 méretű kép a Wiener Kunsthandel ajándéka, 1913-ból, amelyről a bécsi Ernst Goldschmidt (Thieme—

Becker-Lexikon XXV. Maulpertsch) bizonyára tud, hacsak annyit említ is, hogy Mauípertschnek van műve Berlinben. Maulpertsch győri működése ma már jórészt ismeretes, freskói örökérvényűekké avatták'a győri székesegyház falait. Csak napjainkban jelent megi becses összefoglalás Győr műemlékeiről,

9

) 5

) Szép leírását lásd ugyancsak Romanus Jacobs művében, 69. 1. 6 Otto Benesch: Maulbertsch, Zu den Quellen seines Malerischen Stils. Städel-Jahrbuch, 1924. 7

) Közölve : Pigler Andor idézett művében. 8

) Közölve : Székesfehérvári Kalauz. Székesfehérvár, 1930. 9

) Stengl Marianne : Győr műemlékei. Győri Szemle, 1932. 7—9. sz.