Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Adattár - Mohl Adolf: Mikor építették és gótizálták a győri székesegyházat?
ADATTÁR. Mikor építették és gótizálták a győri székesegyházat? A győri székesegyház északi oldalán, az egyik gót támpilléren, jellegzetes gót májuskulás fölirás vonja magára figyelmünket. Az irást tudósaink különféleképen betűzték ki. Károly ; Lőrinc 1747-ben így olvasta: Martri Dei in coelos Assumptae. 1046. i) Utána Roma nus a S. Venantio (1822-ben): f Mater Dei Memento mei. 1464. — Hozzá még a számjegyeket gót másolatban közölte. 2 ) Ebcnhöch Ferenc, aki 1885-ben az összes, akkor ismert győri fölirásokat lemásolta, így adja a szöveget: Mater f Dei f Memento t Mei f 146 ? — A negyedik csonka számjegyet már nem' tudta elolvasni, de jegyzetéjen nullának jelezte, kérdőjellel. Malier József az 1910. évi nagy restaurálás alkalmával aá utolsó számjegyet hatosnak olvasta. Ma már a végső számjegyi, a pillér sarkán, részben sis csak alig-alig látható, de egyébként az egész sor tisztán olvasható, ilyeténképen: f Mater f Dei f Me(me)nto f Mei f 146 (?) A kérdéses 4-ik számjegyet mi is hatosnak véleményezzük. A fölirás helye — t. i. a gót támpillér — a betűk és számjegyek kétségtelen gót jellege, az odavésett évszám, mind, mind a 15. század 2-ik felére vallanak. 3 ) E# volt az a korszák, melujben az egyházmegye legtöbb gót temploma keletkezett vagy nagyobb átalakuláson ment keresztül. A szóbanforgó fölirásnak szövege nem más, rniint fohász Máriához, Isten Anyjához, s valóban! a fölötte elhelyezett 51/44 cm. nagyságú bronztáblán ott látható imost is a Magyarok Naigyaszszonya, a Patrona Hungáriáé, s balra tőle az ősi magyar címer, a hármas halomból kiágazó kettős kereszttel. Erre a magyar címeres domborműre azonban a vele foglalkozó régebbi tudósok: Schőnwisner s utána Rómer, Kovács Ignác nem 1 sokat adtak. Szinte fölényesen kimondották, hogy 1 az alatta Speculum Jaur. Eccl. 2, 1. ') Syllabus Praesulum Jaur. VI. 1. 3 ) Érdekes és tájékoztató körülmény az is, hogy a székesegyház kincstárába! őrzött, későgótkori úrmutató talpán ugyanezen fölírás olvasható.
