Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Adattár - Mohl Adolf: Mikor építették és gótizálták a győri székesegyházat?
levő, kőbe vésett fölirásnál későbbi eredetű, még pedig azért, mert a címeren a kettős kereszt a hármas halomból emelkedik ki, y>mely alakban országunk tiniére tudvalevőleg (?) először csak os\zlrák házbeli királyaink pecsétéin és pénzveretein fordul elő a. Ezekhez a kritikusokhoz csatlakozott Holdházy János is, azon végleg elintéző megjegyzéssel, hogy nevetett tudósok »ezen legföUebb a 16. századig visszavihető kép itészeti jelentőségét... a maga valódi értékére, jobban (mondva) értéktelenségére leszállították«. ! ) Ezt az Ítéletet azóta nem is merte senki bolygatni. Csakhogy a történetírás újonnan megnyílt forrásai 1874 óta sok régi szilárd, elintézettnek tartott véleményt megingattam és halomra is döntöttek! 1929-ben a heraldika mint közismert dolgot említi, hogy az apostoli kettős kereszt már Hunyady János kormányzó pénzén ott van a hármas halom fölött. 5 ) De itt sem állapodtak meg! Ä bécsi magyar történeti intézet 1934-iki évkönyve érdekesen és újszerűen értekezik a magyar cimer hármas halmáról. Az okiratok, pöcsétek és érmek sokaságával bizonyítja be, hogy már a Nagy Lajos korabeli heraldikai emlékeken megtaláljuk a kettős keresztet, ftülönböző színű hármas halmokon. Zsigmond király alatt a kettős keresztnek a hármas halommal való teljes összekapcsolása is bekövetkezett, végre föltűnik Hunyady János kormányzó garasán is. Mátyás király alatt pedig pöcséteken, címereken stb. úgyszólván, kivétel nélkül ott látható a hármas halomból kimagasló kettős kereszt. 0 ) Nincs tehát mit csodálkoznunk, ha votiv-táblánlk elhelyezése idejében, 1466-ban. — tehát épen Mátyás király uralkodása alatt, — a mi címerünkön is ott ékeskedik a hármas halomból kiágazó kettős kereszt. De ezzel azután igazolva fis van, hogy székesegyházunk szóbanforgó votiv táblája és alatta a reá vonatkozó gót májuskulás fölirás egyiidőbeliek és éppen abból a korból valók, — t. i. a 15. század 2-ik feléből, miikor a már beomladozó román templomot gótkori köpenyegbe takarták. Votiv-táblánkon azonban még mást is látunk! A Mater Dei, a Patrona Hungáriáé előtt, ott térdél Szent István király s magasra emelt két karjában templomot ajánl föl a Mater Deinek. A templom 1 képében, bármi vázlatos és kisméretű is, mégis a mi székesegyházunk déli oldalát véljük fölismerhetni. Legföltünőbb nagyarányú, csarnokszerű oldalbejárata; ennek a külső homlokivezete csucsjives, a belső, — a timpanon, — pedig határozottan félkörű, tehát románkori. Ez a körülmény már egymaga is mutatja, hogy a vázlatos rajz eredete az úgynevezett átmeneti kórra esik, azaz arra a? időre, miikór a régi román templomot gótizálták. 4 ) V. ö. Győr m. es v. egyetemes leirásáh&n Holdházy és Surányi idevágó értekezéseit 421 — 22. és 610—11. lapokon. 5 ) Nemzeti Újság vasárnapi melléklete. 1929. ápr. 7-én. 6 ) Kumorovitz L. Bernát : A magyar cimer a hármas halmon. (Id. Évkönyv 82—84. lapjain.)
