Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Dräxler Aladár: Bibliai hagyományok Az ember tragédiájában
A bűnbeesés hatása meglátszik főkép a megváltás eszméjén és Lucifer eljtéltetésén, de a vezető,, a törzs a Jób-hagyomány. A génesis igazi célja az, amit a bibliában betölt —i vagyis a bűn eredete és emberiség megváltása a bűntől — ez njincs meg Madách művében sem igazi jelentésében, sem allegorikusán. Ellenben a Jóbhagyomány bibliai példázata vagyis a meghajlás Isten előtt, a közeledés, — a bizalom hozzá mind ott látható Madách XV. színében. Voinovich is ezeket, mint »a főmozzanatok vázlatát « említi. Bizonyos ezek alapján, hogy Madách főművében a Jób-hagyomány hatása tölti be a vezető-szerepet. Ezen értelmezés alapján világosabban áll előttünk a mű egészében; érthetőbb részleteiben is. A Jób-hagyomány abban vezet, amit Kapi mond: »az Istenben vetett bizalommal«. Madách belső eszméi alapján a Jób-hagyományra támaszkodott. * Utolsó kérdésem lenne, hogy miként kapcsolta művét Madách a két hagyományhoz? Úgy észlelem, hogy műve kiindulásában, folyásában és befejezésében is támaszkodik azokra. Két hagyomány felhasználásával születik meséje .thémája. Ha elfogadjuk is, hogy a bűnbeeséssel indítja meg művét, akkor is igaz, hogy a Jób történetével fejezi be. Mi tehát e két hagyomány szerepe írónál? Anyag és eszköz, melynek segítségével érzékelteti témáját! Igy látják ezt más kutatók fs.< »Alakokat vesz ő a hagyományból és körvonalakat eszméjéhez«, »a hagyományok cselekménye háttérbe szorul és író gondolatát szolgslja«, »kii azt célja szerint alakitja» — írja Voinovich. — Alexander véleménye jó párja ennek: »a biblia mythikus keret, melyben az író elhelyezi drámáját, dé a mythost atalakitja«. Bodor Aladár is összhangban van velők: »a mythos segélyével festi elénk író elvont tenyeit«. A két hagyomány jeleneteit, alakjai stb. mozaik-darabok, melyeket a költő intarziájánál használt. Nem Madách műve szolgába a hagyományok célját, hanem azok az övét. Hagyyományi hűség nélkül használta a bib.ia két történetének 5 alakjait, eszméit. De e mozaik-darabok egy nagy művész kezében vannak, magas szárnyalású eszméje elénktárásánál. És Istenhez vezető mű az Ember tragédiája; kifejezője annak, hogy van Isten. Használt művek : Alexander Bernát : Az ember tragédiája isk. kiadás. 1900. — Kapi Béla : Az ember tragédiájának világnézete. 1903. — Szász Károly: Az ember tragédiájáról. 1862. — Voinovich Géza : Madách Imre és az ember tragédiája. 1914. — Wallis A. S. C: Az ember tragédiája. 1887. — Bodor Aladár : Az ember tragédiája mint az egyén tragédiája. 1905. Es a szövegben megnevezettek. Dräxler Aladár.
