Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Dräxler Aladár: Bibliai hagyományok Az ember tragédiájában
eredő gondolataihoz méltó, hogy! ő adja elő«. Tolnali Vilmos 8 ) egyezően szól, midőn azt írja, hogy »Éva anyaságát szentséggé emelve válaszol Lucifernek«. Velük ellenkezik Overmans pater; szerinte »Eva állítása (4031. sor) költői előérzete a nőnek és nem az erős hit az eljövendő Jezusban«. 9 ) Évát nem látja a vallás szempontjából alkalmasnak a nagy eszme kifejtésére. 'Talán lehet is igaza — Éva a II. színben nem akar tudni bűnről és a műben több helyen, mint ledér, feslett nő szerepel. Igy a VIII., IX., XI. és XV-ík színekben. (Szász K.) De ha Éva felébredt hitével érdemes is e kijelentés megtételére, mégis azt gondolom!, hogy inint az el-J itélendők egyike, elitéltetése előtt, a még nem ismert büntetés él j engedéséről beszél. 10 ) De a megváltás értéke azzal is értéktelenedik! Madáchnál, hogy az Ür nem mutat rá a megváltásra. De miért is kell az örök elétet visszaszerző megváltás eszméje a műben, ha Adám Madách szerint azelőtt sem volt halhatatlan? Ezen éllenmondások és eltérések alapján úgy látom, hogy a megváltásnak nincs Madách művében Istenhez vezető érteke. Nem Évának' a 4033. stb. sorban lévő szavai alapján hat át Isten jóságának! tudata, hanem az Ür szavából! A megváltás a műben csak külső disz, mély a befejezésnél a mü hasonlóságát a bűnbeesés hagyományához biztosítja. (Mint ahogyj hasonló Lucifer elitéltetése is.) A megváltás e súlytalanságát mu-' tatja az is, hogy egyik-másik' tudósunk nem is szól róla. .(Alexander, Szász, Wallis.) A Jób-hagyománynál már más a helyzet az Istenhez vezetést illetőleg. E hagyomány alapeszméje a bibliai magyarázók egyrésze szerint az Isten végzésébe belenyugvás (mert Isten utjai kifürkészhetetlenek). És Madách Ádámjának megha(jlása a XV. színben (4022. sorban és utána) ezzel azonos. Hangoztatják a bírálók js! A költemény főgondolata, hogy Isten segélyéhez 1 kell folyamodnunk« — írja Voinovich. »Isten segítségé nélkül az ember 'küzdelme bukás« — állapítja meg Kardos Albert. 11 ) Az Istenbe vetett bizalom örök hirdetése a mü. Kapi szerint (16.) : »Az élét megoldása Istennél van.« A teremtő bíztató segedelmével zárul a mű (Szász K.) Valóban Adám meghajlása Isten előtt, nagyságának elismerése, segédelmének kérése és az Ür biztosítása Ikfegyeiről, ígérete segedelméről, mind összhangban vannak fenntiekklel, mind mutatják, hogy az alapeszme mérlegelése alapján a Jób történetének hatása volt az erősebb. 12 ) 8 ) Tolnai Vilmos: Az anyaság Madách Ember tragédiájában. 1911. év. 9 ) Stimmen aus Marialach. 1911. (Die Weltanschang cikk.) 10 ) Kapcsolatos ezzel, hogy Lucifer ad alkalmat a megváltás kijelentésére. Lucifer, ki ezzel önmaga ellen tesz. Továbbá megfigyelhető, hogy ezt azon Lucifer teszi, ki a mű elején (369. sor) gúnyos kárörömmel beszélt az anyaságról. Nem viszás, hogy most ő provokálja az anyaság dicsőítését ? n ) Endrődi Sándor : Magyar Költészet kincsesháza. 12 ) Tagadom azonban, hogy a műben látható meghajlás Istenhez vezet és fedné a hitet. Itt jelképről van szó és Ádám kijelentése egyirányban feltétlen az, hogy van, létezik a nagy, a hatalmas Isten. („Léted világít, mint a nap, de szemünk bele nem tekinthet.") De ezt az állításomat más helyen fejtem ki.
