Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

Kristóf György: Dunántúli írók — Erdélyben II.

maja" pártjához csatlakozva irányították, az erdélyi közvéleményt. Erdély hölgyei 1863-ban tiszteletük kifejezéséül egy Pannóniát ábrázoló szoborcsoportozattal ajándékozták meg. IV. Ä sorozatunkba felvett négy. nyugati magyar iró — két költő és két politikus — erdélyi utazása

j Erdélyismerete eléggé változatos és tanulsággal is szolgál. Erdéjiy-kapcsolatuk, erdélyi útjuk mind sponte sua történt. S ha végső elemzésben nem vihető is vissza mindeniknél régóta ápolt vágyra

j tudatosan kitűzött tervre, mint Kisfaludy Sándoré, de a személyes érdeklődés, az egyéni ismer étvágy kisebb-nagyobb mértékben megvan. Deákban, Vörösmarty ban és részben Széchenyiben e személyes érdeklődés ismét személyek felé irányul és pedig elsősorban egy ugyanazon család, sőt személy, báró Wesselényi Miklós személyisége felé. Wesselényié:t és Wesselényihez jőnek Erdélybe, Erdély-ismeretüknek is ő az oka és forrása is. Kisfaludy nál az érdeklődés oka és célja már nem egy valak[i„ nem egy bizonyos erdélyi férfiú, vagy férfiak, hanem maga 'Erdély, az Erdély földjén végbemenő élet. Mit ismertek meg Erdélyből? Térképileg többet Széchenyi és Kisfaludy, kevesebbet Deák és Vörösmarty. Mindnyájan megfordulnak Erdély valóságos fővárosában, Kolozsvárt. Széchenyi megjárja Nagyszebent is, a szászok fővárosát, mig a székelyföldöt csak Kisfaludy. A Királyhágón át vagy a Partiumon keresztül jönnek be vagy távoznak el Erdélyből, Kolozsvárt utbaejtve. Az úti tapasztalatoknak azonban mind a mennyisége ,mind főként az érdekessége nem az eltöltött idő és a megtett útvonal hosszúságától függ, hanem a bejárt föld természeti és a rajta élő történeti viszonyok jellegzetességétől. És ebből a szempontból mindnyájan, még Deák és Vörösmarty is, abban a helyzetben voltak, olyan utvonalat haladtak végig Erdélyben s töltöttek is ott annyi időt, hogy Erdély természeti, történeti és nemzettársadalmi viszonyait, ha nem az aprólékos részletekig is, de a fő vonások szerint és helyesen megismerhették. Amerre csak jártak, Erdély földje, története és élő társadalma mindenütt ^lébük tárta a maga sajjátos, meghatározó jegyei^ külön fejlődését és életét. Tárgyilag adva volt mindnyájuk számára az egész Erdély. Tapasztalataiknak mennyiségi és minőségi különbsége szubjektív elemekből, az eltérő egyéniségből kovetkezife. És következik nem csefeélyi mértékben a korból, melyben éltek, azoknak az éveknek vezérgondolataiból, amelyékben Erdélyt felkeresték, meglátogatták. Döntően, egész életére elhatározóan hatott Erdély az ifjú Kisfaludy ra: arra késztette, hogy magyar iróvá legyen. 1792-ben. amikor Kisfaludy Sándor Erdély határát átlépi, már Dugonics is harcosa a megújhodás korának és mozgalmának. A Bessenyei megindította megújhodásnak legfőbb, központi törekvése a magyar nyelv kifejlesztése és a kifejlesztett magyar nyelv jogainak elismertetése és érvényesítése. Ezt á célt, egyelőre a célnak első részét, a nyelvfejlesztés gondolatát szolgálja az agitátor Bessenyeinek valamennyi