Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
Kristóf György: Dunántúli írók — Erdélyben II.
Deák Ferenc köszönetét nyilvánítá az iránta tanúsított részvétért. Beszéde alapjául az él dalolt Himnusz azon szavait: Megbűnhődte már a nép a multat s jövendőt, s érzelmeink tolmácsának azon kifejezését tévén, mely szerint a testvérhon egy elsőrendű bajnoka példájára őt beteg nemzetünk orvosának monda, érzékenyül rajzolá a nem két testvér, hanem egyazon anyahon két részének pártviszályokozta elválását, mely a magyar nemzetre nézve anynyivaí súlyosabb csapás, mert elszigetelve all; bármerre tekintsünk európaszerte, nincs nemzet, melyhez közös eredét, nyelv- vagy jellemrokonság csatolná. Kór jelek mutatkoznak — úgy mond — e nemzet életén, az igaz: de a meggy ógyulást nem egy vagy más orvos, hanem maga a nemzet eszközölheti, eszközölheti pedig azzal, ha a veszélyes kóranyagot, mely minden bajaink főoka, a pártviszályf," kiirtja kebléből. Egy elhunyt barátja szavait hallotta itt eldaloltatni. Hogy megbűnhődte légyen e nép a multat s jövendőt, szükség, hogy polgárai, száműzve körükből minden visszavonást, egyenetlenkedési szellemet s egy közös szent érdekben összpontosítva erőt és akaratot egyetértve munkáljanak' a cél felé, mely a hon fölvirágzása. Erő, kitartó munkásság és egyetértés legyen tehát jelszavunk úgy a törvényhozási, mint szociális téren, s való-ulandnak a halhatatlan Kölcsey szavai, s akkor nem' léeríd szüksége orvosra a nemzetnek. Ismétlé köszönetét azon óhajtása kíséretében: vajha egykor — s adná minél előbb — midőn ismét körünkbe jövend, mint összeforrt haza polgárai úgy találkozhassunk. 22 ) Deák és Vörösmarty már 17-én kora hajnalban elutaztak Nagyváradra mivel Deák megígérte, hogy mint Bihar megye táblabírája részi: vesz a 19-íki közgyűlésen s a váitmegyei szabadelvű ellenzéknek a közgyűlést megelőző napon tartandó fontos tanácskozásain. Deákot — Vörösmarty' megérkezésük után azonnal tovább utazott Debrecenbe —• Nagyvárad is ünnepélyesen fogadta, tiszteletére a színházban díszelőadást, majd utána fáklyászenét rendeztek. Szacsvay Imre üdvözlő beszédére Deák a Jelenkór szerint röviden a következőkiben felelt: »Bihar Szép rriegye — úgymond —, melyet égy kis országhoz hasonlíthatni, belőle hont boldógíttató sok jó fejlődhetik ki, de csak úgy, ha fiai ebben karöltve munlkásák igyekeznék lenni, meri hol egyeséket a pártoskodó szertehuzás szelleme szállja meg, ott haladásról s KÖzbordogságról álmodozni sem lehet.23) Másnap a közgyűlésen az egyetlen tárgy megvitatása előtt letette a táblabírói esküt. Személyes jelenléte mind az előzetes tanácskozások rendjén, mind a közgyűlésen csillapítótag és kíengesz'.előIeg hatott a különben élesen elkeseredett kedélyekre. A később vég23 ) Erdélyi Hiradó. 1845. évf. máj. 20. szám Kolozsvári Napló-rovata. Onnan vette át Kónvi Manó is Deák Ferenc beszédei, II. k. 82—84. I. L. még Erdélyi Múzeum 1904. évf. 45. I. Deák Ferenc és Vörösmarty kolozsvári látogatásához (Fekete Ferenc unitárius koll. tanulónak leánytestvéréhez irott levele Deák és Vörösmarty kolozsvári látogatásáról). 23 ) Jelenkor, 1895, év 269. 1. A többi lapok egyáltalán nem adják még ily kivonatosan sem a Deák váradi beszédét. Kónyinál is hasztalan keressük.
