Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Klemm Antal: A magyar szórend alapjai
124 Klemm Antal : vak (többalakú szavak: vagy — avagy, közt — között, mikép — miképpen, nincs — nincsen) a rokonértelmű szavak és a szóalakok (az igeidők írt — ira)- megválasztásában, továbbá a szófűzésben is. A magyar szórend fősajátságai már legrégibb nyelvemlékeinkbeii is ugyanazok, mint ma. Nyelvemlékeinknek a mai állapottól lényegesebben eltérő sajátságai főkép ( idegen hatástól erednek, továbbá pongyolaságból és nyelv járásbeli ingadozásból. Ezek az okok ma is éreztetik hatásukat szórendünkön. A magyar szórend előbb kifejtett alaptörvénye a következőkép részletezhető: 1. Amely mondatrészt értelmi vagy érzelmi fontosságánál fogva legjobban ki akarjuk emelni, avval szakaszt kezdünk; ez lesz a főszákasz. Ha tehát a nyelvtani állítmány értelmileg vagy érzelmileg a mondat legfontosabb része, azaz egyúttal lélektani állítmány, akkor ez kerül a főszákasz élére: Fui a rabló / megrakottan. Arany: 300. Eb a' juhász / bunda nélkül. Dugonics Pg. 1:48. 2. Ha nem a (nyelvtani állítmány, hanem más mondatrész értelmileg vagy érzelmileg a legfontosabb, tehát ez a lélektani állítmány, akkor ez kerül a főszákasz élére a nyelvtani állítmány elé, amely beleolvad amannak nyomatékába, azaz egy főhangsúly alatt egy szakasszá foglaljuk össze a kettőt: oz gimilsberí / halalat evec. HB. Sirva vigad' a / magyar. Bort ittam' én, / boros vagyok. Czuczor. Péter / megdicsér te / Pált. CzF. 5:173. Vízért megyék. — Visszahívták. Ha azonban az ily Kiemelt mondatrész nagyon hoszszu, akkor a főhangsullyal külön szakaszt alkot a nyelvtani állítmány szakasza előtt: Becsületes emberekkel / szeretek / társalkodni. Nyr. 34:491. ; 3. Ha ilyenkor a nyelvtani állítmánynak más bővítménye (különösen igekötője) is van, de ez nem nyomatékos, akkor ez a nyelvtani állítmány előtt levő helyéről rendszerint az állítmány mögé kerül: te algyad meg p.z) / kenyereket. JókC. 75. rnert te belőled jő I hércég. MünchC. 16. Visszanéz a / magyar, / sóhajtva néz vissza — AranyTSz. Péter / Pált dicsérte meg. Péter dicsérte meg Pált. Pált / Péter dicsérte meg. CzF. 3:173. Szórendünknek ezt az utóbbi két törvényét felfedezőjéről Fogarasi-törvénynek szokták nevezni (»' hangsúlyos szót követi tüstént a' határozott módban levő ige.« Athenaeum 1838. 1:343). Azonban már mások is sejtettéki előtte, így a Debreceni grammatika (1795. 213), Verseghy (Magy. grammatika 1816. 492) és Brassai (AkadÉrtes. 1863. 3:274. Ny Érték. XIV. 9:11). 4. Már Fogarasi is észrevette, hogy a tőle megalapított szórendi szabály alól vannak kivételek, azaz vannak oly nyomatékos kifejezések, melyek a nyelvtani állítmány elé téve, vele egy szakaszba egy hangsúly alá, nem szorítják hátra az állítmány mögé ennek legközelebbi bővítményét, hanem ez külön hangsúly nélkül is közvetlenül az állítmány előtt marad, így tehát »a' hangsúlyos szót nem követi tüstént a' határozott módban levő ige«. Majd Joannovics Gy., Arany J. és Kicska E, vizsgálta a Fogarasi-féle szórendi
