Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Klemm Antal: A magyar szórend alapjai

124 Klemm Antal : vak (többalakú szavak: vagy — avagy, közt — között, mikép — miképpen, nincs — nincsen) a rokonértelmű szavak és a szó­alakok (az igeidők írt — ira)- megválasztásában, továbbá a szó­fűzésben is. A magyar szórend fősajátságai már legrégibb nyelvemlékeink­beii is ugyanazok, mint ma. Nyelvemlékeinknek a mai állapottól lé­nyegesebben eltérő sajátságai főkép ( idegen hatástól erednek, továbbá pongyolaságból és nyelv járásbeli ingadozásból. Ezek az okok ma is éreztetik hatásukat szórendünkön. A magyar szórend előbb kifejtett alaptörvénye a következő­kép részletezhető: 1. Amely mondatrészt értelmi vagy érzelmi fontosságánál fogva legjobban ki akarjuk emelni, avval szakaszt kezdünk; ez lesz a főszákasz. Ha tehát a nyelvtani állítmány értelmileg vagy érzel­mileg a mondat legfontosabb része, azaz egyúttal lélektani állít­mány, akkor ez kerül a főszákasz élére: Fui a rabló / megrakot­tan. Arany: 300. Eb a' juhász / bunda nélkül. Dugonics Pg. 1:48. 2. Ha nem a (nyelvtani állítmány, hanem más mondatrész értel­mileg vagy érzelmileg a legfontosabb, tehát ez a lélektani állít­mány, akkor ez kerül a főszákasz élére a nyelvtani állítmány elé, amely beleolvad amannak nyomatékába, azaz egy főhangsúly alatt egy szakasszá foglaljuk össze a kettőt: oz gimilsberí / halalat evec. HB. Sirva vigad' a / magyar. Bort ittam' én, / boros vagyok. Czu­czor. Péter / megdicsér te / Pált. CzF. 5:173. Vízért megyék. — Visszahívták. Ha azonban az ily Kiemelt mondatrész nagyon hosz­szu, akkor a főhangsullyal külön szakaszt alkot a nyelvtani állít­mány szakasza előtt: Becsületes emberekkel / szeretek / társal­kodni. Nyr. 34:491. ; 3. Ha ilyenkor a nyelvtani állítmánynak más bővítménye (különösen igekötője) is van, de ez nem nyomatékos, akkor ez a nyelvtani állítmány előtt levő helyéről rendszerint az állítmány mögé kerül: te algyad meg p.z) / kenyereket. JókC. 75. rnert te belőled jő I hércég. MünchC. 16. Visszanéz a / magyar, / sóhajtva néz vissza — AranyTSz. Péter / Pált dicsérte meg. Péter dicsérte meg Pált. Pált / Péter dicsérte meg. CzF. 3:173. Szórendünknek ezt az utóbbi két törvényét felfedezőjéről Fogarasi-törvénynek szokták nevezni (»' hangsúlyos szót követi tüstént a' határozott módban levő ige.« Athenaeum 1838. 1:343). Azonban már mások is sejtettéki előtte, így a Debreceni gramma­tika (1795. 213), Verseghy (Magy. grammatika 1816. 492) és Brassai (AkadÉrtes. 1863. 3:274. Ny Érték. XIV. 9:11). 4. Már Fogarasi is észrevette, hogy a tőle megalapított szó­rendi szabály alól vannak kivételek, azaz vannak oly nyomatékos ki­fejezések, melyek a nyelvtani állítmány elé téve, vele egy szakaszba egy hangsúly alá, nem szorítják hátra az állítmány mögé ennek legközelebbi bővítményét, hanem ez külön hangsúly nélkül is köz­vetlenül az állítmány előtt marad, így tehát »a' hangsúlyos szót nem követi tüstént a' határozott módban levő ige«. Majd Joannovics Gy., Arany J. és Kicska E, vizsgálta a Fogarasi-féle szórendi

Next

/
Thumbnails
Contents