Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Bedy Vince: Adatok Győr 16. és 17. századbeli lakosságának vallás szerint való megoszlásához

János és Berdóczy György káptalani követek azonban azt irták a káptalannak, hogy a házvételnek ne állják útját: az 1646. évi articulusok és diploma ezt megengedik nekik, az érsek is beleegyezett, ők sem szólhatnak ellene az országgyűlésen.

24

) Az imaházat tényleg 1671-ig használták is a protestánsok.

25

) 1666-ban a két felekezetű protestánsok imaháza 2 frt. adót fizetett a városnak.

26

) 1671ben Bognár György ágostai, Komáromi István ref. vallású prédikátorok. Ács Mihály ág., Hús Péter ref. vallású iskolamesterek működtek Győrött.

27

) Az 1671. évben ismét betiltották a belső városban istentiszteletüket, prédikátoraikat elmozdították állásukból, imaházukat a káptalan lefoglalta. A külső városrészben, Újvárosban azonban gyakorolhatták vallásukat. Széchenyi György püspök 1679ben Rákosról írja és szemére veti a káptalannak, hogy Újvárosban nemcsak ideiglenesen szálltak meg, hanem véglegesen berendezkedtek a protestánsok, és a földesúr semmit sem tesz ellene.

28

) 1688ban itt lakott Lövey István evang. és Mocsay István ref. felekezetű prédikátor, akik házuk után 3—3 frt. adót fizettek.

29

) Ez az erős küzdelem bizonyítéka annak, hogy a protestantizmus a 17. század második felében jó talajra talált Győrött; a legkitartóbb ellenállás is alig tudta gyors terjeszkedését megakadályozni. Az 1681. évi 26. t.-c. megengedte nekik, hogy Újvárosban templomot építhessenek. Ekkor Bognár György prédikátorukat .is visszahívták. A templom azon a telken épült fel. melyen ma a győrujvárosi plébániatemplom áll; 1696-ban.ünnepéÍyesen meg ís áldották és használatba vették. A polgári jogok teljességében meg mindig nem részesültek. A káptalan az 1678—79. évre megválasztott birót, Szőnyi Mártont nem erősítette meg sókféle, ellene felmerült kifogás miatt, — inkább elfogadta a protestáns Nemes Györgyöt, aki az első, protestáns vallású városbíró vöft.

30

) Lipót király azonban '1679-ben megparancsoltai {győrieknek, hogy protestáns birót ne merjene*k választani.

31

) Időközben az eilenreformatio is nagy erővel dolgozott. Az országgyűlésen már a katolikusoké volt a többség, mely az előbbi országgyűlések vallásszabadságot biztosító t.-cikkeit oda módosította, hogy ő Felsége kegyelmi körébe tartozik e szabadság megadása. Ezután királyaink rendeletekkel szabályozták a vallás gyakorlásának ügyét. így jelent meg 1691-ben a Lipót-féle, majd utóbb a Károly-féle rendelet, melyek a becikkelyezett és be nem cikkelyezett helyek között lényeges különbséget tettek. A be nem cikkelyezett helyeken tilos volt a protestáns vallás szabad gyakorlása. Az 1691. évi kir. rendeletre hivatkozva kérte a győri káptalan is a protestánsok szabad vallásgyakorlásának megszüntetését.

32

) De mint véghelyen továbbra is szabadon gyakorolhatták Győrött vallásukat a protestánsok. Mikor azonban a törököt teljesen kiszorították az országból, *Győr elvesztette véghely jellegét: akkor a nyílt és szabad vallásgyakorlatukat betiltották. III. Károly 1731-ben Győrt is a be nem cikkelyezett helyek közé sorozta. Az ipari életben a főkapitányok védelme alatt szabadabban mozogtak, sőt bizonyos teret is foglaltak. A káptalan 1682-ben követei utján Bécsben akarta őket elért előnyeikből visszaszorítani, — de sikertelenül.

33

) A céhekbe beerőszákolták őket a főkapitányoK ; mikor a céhszabályok megérő-