Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Bedy Vince: Adatok Győr 16. és 17. századbeli lakosságának vallás szerint való megoszlásához

sítésének jogát magukhoz ragadták, a katolikusokra kedvező záradékot kihagyták belőlük.

34

) Terjeszkedésüket illetőleg érdekes Matusek András kanonoknak, a szt. ferencrendüek syndikusánák nyilatkozata, aki 1697-ben azért mondott ellene a karmeliták letelepedésének, mert a sok protestáns miatt két kolduló szerzetesrend nem tud Győrött megélni.

35

) Mária Terézia királynő intézkedése, mellyel 1749-ben a két felekezetül protestánsokat kibecsültette templomaikból, nem tartozik már dolgozatunk keretébe. Zsidók. A varos lakói között elszórtan mindig találkozunk zsidókkal is. A 16. század legelején, 1506-ban Oroszlán és Jakab zsidókat ismerjük, akik a módosabb emberek közé tartoztak, mert a földesúrnak 20 frt. kölcsonti ,is tudtak adni.

36

) Az 1567. évi telekkönyv Zsidó-utcát említ, mely nevét valamikor a benne lakó zsidóktól nyerhette. A telek jegyzőkönyv felvételének idejében, — a háztulajdonosok nevei után Ítélve — nem sok zsidó lakhatott már ott. A 17. században lassankint több zsidó telepedett meg a belső városban, akiket azonban 1669-ben Montecuccoli főkapitány kitiltott a városból, és a vármegyét! is figyelmeztette, hogy a zsidók letelepedését nem tűri, csak vásárok

1 alkalmával jöhetnek be a városba.

37

) A 17. század második félében, 1673—1682. években a káptalannak zsinagóga nevü házát, illetőleg házait emlegetik okirataink, amelyekben több lakó helyezkedett el bérfizetés mellett.

30

.) E nevet másként nem tudjuk magyarázni, minthogy a belső város területéről kitiltott zsidók imaházát foglalta le a földesúr, vagy annak helyére épített házacskákat. A 17. század végén Biszterszkiné házában, a mai Király-utca és Erzsébet-tér sarkán fekvő Ott-féle házban, a zsidóknak zsinagógája és lerakodóhelye (niederlagja) volt.

39

) Amiből világos, hogy ebben az időben több zsidó lakta ismét a várost, akik imahelyet és kereskedelmi lerakodót. is létesítettek. Erre valló Hermann badeni herceg, főkapitány 1682; és 1693. évi rendelete is, mely a keresztény kereskedők tiltakozása ellenére a zsidóknak megengedte a kereskedést, avval a megokolással, hogy a katonaság tőlük olcsóbban vásárolhat.

40

). Mindezekből az adatokból azonban többre nem következtethetünk, mint arra, hogy szórványosan mindig voltak a városnak zsidó lakói; majd titokban telepedtek meg, majd nyíltan a katonaság védelme alatt; és élelmességükkel a hatóság védelmét megszerezték. Nyilvánosan, szabadon csak a püspök földesúri hatósága alatt álló Győrszigetben telepedhettek meg. Rácok. A 16. század második felében a várőrség katonáig között rácokat is találunk, akiknek papja számára a haditanács havi 6 ftot engedélyezett 1575-ben; ezt' a fizetést húzta még 1591-ben is. De már a következő években eltűntek Győrből a rác katonák. Rácutcáról is olvasunk, melyben a katonák családja lakott, és amelyben valamely imaháznak is kellett léteznie. Az utca fekvését meghatározni nem tudjuk; Villányi a mai karmelita kolostor környékén keresi.

41

) 1607-ben Vairas Száva vezetése alatt nagyobbszámu rác