Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Bedy Vince: Adatok Győr 16. és 17. századbeli lakosságának vallás szerint való megoszlásához
nemes ország és ö Fölsége mellett nem szánjuk. Azért Nagyságtok és ti kegyelmetek könyörüllyön rajtunk, és lágyécsa lelki rabságunkat, hogy valamikor az Isten meg ne haragudgyék érettünk, és megbúsulván viszontag pogány kézre ne bocsássa e vég helet. 16 ) A prédikátorok kitiltása és az istentisztelet megszüntetése megapasztotta mégis a belső városban a protestánsok számát. Mig Kuthassy János püspök beiktatásakor, 1592-ben a lakosság nagyobbik része a protestantizmus hivei közé tartozott, addig 1627-ben Bőythe Miklós kanonoknak, a király gyóntatójához, Lamormain jezsuita atyához intézett levele szerint már a lakosságnak csak ötöde protestáns. 17 ) A káptalan mint kat. egyházi testület élt földesúri jogával, és ahol csak tehette, akadályt gördített a protestánsok útjába. Pénzbüntetéssel sújtotta jobbágyait, akik vallási ügyeikben protestáns prédikátorhoz fordultak: akár újszülött keresztelése, akár jegyesek esketése, akár betegek vigasztalása, akár prédikáció hallgatása céljából. Esetenkint 3—10 frt, 5—10 tallér büntetésre ítélte őket. 18 ) A céhszabályokat csak -avval a feltétellel erősítette meg és adta ki. hogy protestánsok nem lehetnek, a céhek tagjai, 19 ) 1622-ben a varga mesterlegények céhszabályaiban azt is kikötötte, hogy a dékánok 2 frt. büntetéssel sújtsák azt, aki luteránus vagy kálvinista prédikátor szónoklatát meghallgatja; ha pedig ismételten megteszi ezt, zárják ki a céhből. 20 ) Az egyes esetekben felmerült túlzások csak jobban elmérgesítették a helyzetet. 1615-ben azért emelt a káptalan panaszt a főkapitány előtt, mert a katona urak erőszakoskodásra ragadtatják magukat. A húsvéti időben, ősi szokás szerint egyik káptalani iskolás kántált, amin annyira felháborodott Gróf Tóbiás, hogy szidta a katolikusokat; az iskola kiváltsága ellenére behatolt az iskolaépületbe, el akarta fogni az iskolást; Peter deákot, aki a katolikusokat védelmezte, arcul ütötte. Ugyanekkor azt is követelte a káptalan, hogy a Földesy István házában rejtegetett két kálvinista prédikátort tiltsa ki a városból. 21 ) A Bethlen-féle felkelés közvetlenül nem érintette Győrt, mégis felbátorította a protestánsokat; és a szabadabb mozgolódásra erősebb tápot adott nekik. A káptalan anyagi erejében gyengült meg, birtokainak és dézsmájának több helyen történt lefoglalása által. (III/2. iszám. ík. 104. 1.) Mikor a várból és belső városból kiszorultak a protestánsok, erősen megvetették lábukat Győrújvárosban, Révfaluban, Pataházán. Sennyey István győri püspök 1634. april 26-án kiadott utasításában meghagyta főtisztjének, hogy az ő birtokairól tiltsa ki őket. Különösen is megemlíti a molnárokat, akik az új hitnek hódoltak be. 22 ) Az 1647. evi 9. t. c. külön is megemlékezik a győri protestánsokról, és a várban, városban is szabad vallásgyakorlatot enged (nekik, a tiemplomépítést azonban csak Újvárosban engedélyezi. A törvényre való hivatkozással a belső városban is telket és házat vettek Méhes Jánostól és fiaitól istentisztelet céljára. A káptalan országgyűlési követei által 1649-ben a pozsonyi káptalan előtt tiltakozott a várfalakon belül fekvő imaház használata ellen. 23 ) Béni
