Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Bedy Vince: Adatok Győr 16. és 17. századbeli lakosságának vallás szerint való megoszlásához

Az Gyűri Vitézlő nemesség ezeket difficultálya az Prédikátornak várban való nem lakásában. 1. Mivel hogy az városban nem lakhatik Prédikátor, az Pap urak miatt, hanem által kell a Dunán az embereknek az prédikálás kedveért menni, kiknek' a vizi háborúkban, habokban és jégjárásokban sokszor emberkár is következik hajómerülés miatt. 2. Sokszor ugyan köresztetlen meghalnak az kis gyermecskék, mivel hogy az városban nem hadgyák lakni az Prédikátornak. 3. Sokszor fü vitéz emberek és fü Asszonyálatok nagy lölkök fájdalma alatt ugyan gyónatlan múlnak ki ez árnyék világból. 4. Az ki meghal is:, soha nem lehet oly nemes fürend hogy körösztény rendtartás szerint Isten dicsérettel temetni vétethessék, hanem mint csák végy dögöt, úgy kell kivinni sine honore, sine pompa. 5. Veszedelmes az jámbor házasoknak egyőve való eskütetések az Pap urak miatt. 6. Betögeket nem látogathat és nem vigasztalhat ta Prédikátor, mivel hogy a városban nem lakhatik, -és sőt még a városba sem szabad bemenni, holott ismét zsidónak, töröknek; czigánynak, ólának, rácznak, lopónak, gyilkosnak, parázna tisztátalan szömilyeknek szabad legyen bemenni Győrben, csak szinte az Evangelium Predikátoroktul tilalmas az Pap uraktul. 7. Az vitézlő sereg városi kitakarod ása miatt mint az ország, és mint ő Fölsége nagy kárt vallhat, mint olyan presidiomban az pogányságnak csalárdsága miatt, és hirtelen való kicsapása miatt. 8. Az vitézlő rend kitakarodása káros lehet tűznek, véletlen való támadásaiul is. 9. Az prédikátornak városban való nem lakhatása miatt sok megért és megnehezült fájdalmas vitézlő nemes szemilyek az Isten igéjét kivannak hallgatni, de nem halgathatják, mert messze által az Dunán és messzire nem mehetnek. 10. Az sereg tisztessége teilen is vagyon az Prédikátornak ottben való nem lakása és nem predikálása, holott az vitézlő rend ő Fölsége és nemes országi mellett sem testit, sem vérit nem szánja, sem kiméii. 11. Az Fölséges Istennek is ellene vagyon, hogy az ű drága Evangéliumnak hirdetésit, predikálását mint az tanító prédikátorral együtt a pap urak kipellengérezik a presidiomból, kiért avagy nem igazán haraghatik-e az Ur Isten, és nem adhatya~e ellenség kézibe, ha mind ebben megyén el az pap uraság, holott onnét is micsoda nagy kára nem következhetnék a nemes országnak, itéllye Isten és az egész ország. 12. Nagy nyomorúság ez is rajtunk, hogy télbe, nyárba, hidegben, melegben, hóba, esőbe külömb-külömb szélvészekben, messze Dunán által Templom nélkü! kell predikacatiokat hallgatnunk. 13. Hasonló nagy szivünk fájdalma, hogy városunkba apró magzatainkat a Catekizmusra nem taníthatyuk 14. Hasonló az is, hogy sem hetetszakai, sem délesti vasárnapi prédikációt nem hallgathatyuk a prédikátoroknak városba való nem bocsátása miatt. 15. Ártalmas ez is, és a szent békesség ellen vagyon hogy a pap urak a közöttünk városunkba való polgári rendet bírságolják és tiltyák az Isten igéjétől, köröztelistül és eskütetéstül. 16. Azért a mi győri állapotunk mind az szolgáló rend, és mind az polgári rend dolgában, ami az lelki rabságot illeti, nehezebbnek tartyuk a török fogságnál, holott testünket, vérünket az