Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Bedy Vince: Adatok Győr 16. és 17. századbeli lakosságának vallás szerint való megoszlásához
.Áldja meg az kegyelmes Ur Isten Nagyságtokat és ti kegyelmeteket lölki testi javaival, jó szerencsés hosszú élettel nagy boldogul. Nagyságtokat és ti kegyelmeteket egész Nemes országbul kelletik illen szent dologbul megtalálnunk: mivel az rni győri állapotunk igen nehéz, és minden részeiben ellenkezik az szent békességgel; mert mint a Isten az pogány ellenség kezibül e helet megszabadította, és az köröztyénség kezeibe juttatta, attul fogva hallgathattuk, hanem kenzerittetürík a Dunán át télen, nyáron minden égi háborúban által menni, és hol együtt, hol másutt a városon kivül prédikációnkat hallgatnunk nekünk nagy szenvedésünkkel és kárunkkal. Akármely uri rend is azt látván szánakozhatott volna rajtunk. De mégis Istenünkrül és inneplésünkrül akármely szélvészben is el nem feletkeztünk, és nem is akarunk felérkezni: melyrül Nagyságtok és kegyelmetek közül némelyek emlékezhetnek, minemen ante clades Torcicas szép egyeségbe, nullo prohibente, egységbe, nullo prohibente, egymással élalkuván a városba Papok, Prédikátorok, kiki az ő hivatalíja szerint, mind illen véghelben, mind német, magyar, fátz az ő professiója szerint Istenit szolgálta. Mostan pedig ím mire jutottunk: testünk szakadását, és vérünk kiontását ő Fölsége mellett az mi jámbor és hív szolgálatunk szerint mind ekkoráig nem kímélvén, mindenkor ő Fö-lségének és nemes országnak hivséggel szolgáltunk. Gyakorta immár oly casusok estének, hogy a nép Isten igéjének hallgatására kitakarodván, hol tüz, hol egyéb eféle dolgok megestenek, melyekbül annak utána úgy következhetik, hogy mind ő Fölségének, mind penig nemes országnak kárára eshetik. Ä többi között minemű nagy siralommal az mi halottainkat kell temetnünk, mintsem oly keresztyén, ki nem szánakodhatik rajtunk, mert sem prédikátorunkat, sem deákinkat nem eresztik be a városba, hogy tisztességesen körösztyéni szokás szerint énekszóval azokat városbul kikísérvén temethetnénk: ennél mi lehet szomorúbb Nagyságtok és ti kegyelmetek kegyes Ítéletére hadgyuk. Azért Nagyságtoknak és ti kegyelmeteknek könyörgünk és esedezünk, hogy Nagyságtok és ti kegyelmetek az mi lölki fogyatkozásunkat megtekéntvén (melyekrül mi elegendőképpen Nagyságtok és ti kegyelmetek előtt nem panaszolkodhatunk. mert tsak az Ur Isten ő szent fölsége tudnája -az mi nyomorúságunkat eleő számlálani) mind ő Fölsége, mind nemes ország könyörüli jen rajtunk, és az mi régi szabadságunkba bennünket megtartson, mind a bécsi, s mind az 1608 esztendőbeli renováltatott és kiadott primus Articulusnak mi ekkoráig semmi erősségét, nem esmértük, hasznát sem vehettük, mind Generalis Capitan Urunk ő Nagysága, mind penig Captalan Pap urak miatt, mivel hogy mahdatumja ő Fölségének, az mi kegyelmes Királyunknak nem volt mellette. Nagyságotokat azért és ti kegy elmetéket az nagy Istenért kérjük, ő Felsége előtt instáljon Nagyságtok és ti kegyelmetek legyen szabados Isten igéjét városunkban predikállani, mint egyéb véghelekben, és eleinte itt városunkban volt. Melyért Nagyságtokat és ti kegyelmeteket a nagy Isten magas menybül áldgya meg sok jókkal. 15 ) régi rendtartásunk szabadosan nem
