Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Bedy Vince: Adatok Győr 16. és 17. századbeli lakosságának vallás szerint való megoszlásához

GyÖr város 16. és 17. századbeli lakossága vallás szeiint. 53 taink. A 16. század utolsó negyedében rohamosan növekedett a protestánsok száma. Templomot is szereztek. A sok viszontagság között megrongálódott ősrégi, győrvárosi plébániának szt. István vértanúról nevezett temploma elhagyottan állott, plébániája megszűnt, plebániaházát a katonaság már előbb elfoglalta.

8

) Ezt ;a templomot a főkapitány átadta a német katonák és családjuk használatára; 1592-ben német templom néven ismerjük.

9

) Kuthassy János püspök beiktatásakor 1592-ben a pápai nuncius azt jelentette Rómába, hogy Győrben 600 tűzhely van, melyeknek lakói csaknem mind protestánsok.

10

) A várőrségi családja, az idegenből betelepedett iparosok, akik a főkapitány joghatósága alá adták magukat; mint regiment-alattvalók nem függtek a földesúrtól, a hozzájuk csatlakozó győri polgárokkal együtt adták ki a protestánsok e megnövekedett számát. A 17. században ismét a katolikusok javára változott a helyzet. Prainer János br. főkapitány hivő kat. ember volt, a katolikusokat vette hivatalosan is pártfogásába. Náprághy Demeter püspökkel és a káptalannal egyetértve visszatelepítette Győrré szt. Ferenc rendjét, neki adta a protestánsoktól visszavett szt. István-templomot; a belső városban megtiltotta a protestáns istentiszteletet. A protestánsok Pataházán Alsoki Márton telkét és házát vették meg vallási gyakorlatuk végzésére. A vármegye határozata onnét is kitiltotta 1618-ban Gönczi Miklós prédikátorukat, — de a várőrség e határozat végrehajtását megakadályozta; így 1636-ig mind a két felekezetű protestánsok Pataházán tartották istentiszteletüket. Ekkor Babothy Ferenc esztergomi kanonok régi jog alapján elfoglalta e házat. Szabó György, Nagy Máté, Király Márton. Poky Gáspár, Bogyó János, Laky Miklós evang. vallású tisztek tiltakoztak házuk elfoglalása ellen; tiltakoztak Alsoki Márton ellen is, aki a ház árát nem akarta visszaadni.

11

) A házat 1639ben Draskovich György győri püspök leromboltatta; amiért azonban 1649-ben vizsgálatot indítottak ellene.

12

) De még később, 1650-ben is szó esik pataházi imaházról: tehát vagy más mjzat szereztek, vagy a leromboltat javították meg.

13

) A várőrség magába a várba is hozott magának prédwátort, akit azonban Prainer főkapitány nem tűrt megl ott. A várőrség katonái a királyhoz és az országgyűléshez folyamodtak sérelmeik orvoslásáért; a bécsi békekötés rendelkezésére hivatkozva kérték vissza prédikátorukat. Kérésük nem teljesült. Azt a feleletet kapták, hogyí a bécsi békekötés hivatkozott pontja nem vonatkozitt a győri esetre.

14

) Az országgyűléshez intézett folyamodást és sérelmi pontokat itt közöljük; de megjegyezzük, hogy a sérelmeA szokásos módja szerint kiszínezve, nagyítva, Isten büntetésével fenyegetődzve adják elő panaszaikat a katonák. Érdekes az a panaszuk, hogy rendes gyónás nélkül kell meghalniok, mivel nincs papjuk, holott a gyónást a protestáns vallás nem akarja ismerni, mint vigasztaló, bünbocsátást adó szentséget. Illustrissimi Reverendissimi Magnifia Generösi Egregii prudentes ac Circumspecti Domini Domini Gratiosissimi. Saluiem et humiilimam servitiorum nostrorum commendationem.