Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Szemle - Könyvszemle - Szabó Kálmán: Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. (Valló István)

jául. »Nem műemlék-védelem ez... Szűk kis keret, kutatni sem lehet benne nagy dolgok után, csupán kicsiny, mikrometrikus érdekességek lelhetők határai között. De mert mindez helyi úgy: a legforróbb szeretettel végzik. A hangyamuiika olyan tömege gyűlik így össze, hogy nemsokára együtt lesz Németország minden atomjának leltára s a nagy tudomány hozzáfoghat a lepárolás, az ötvözés, a szintézis munkájához. ',. Olykor többet lát az ember a mult űgazi életéből egy régi bakternóta révén. ..« Ez az idézet, amelyet Breznay egyik történetírónktól iktat be előszavába, utal a legtisztábban és legvilágosabban munkája céljára és szándékára: becsületes, hangyaszorgalommal végzett részletmunka az egyetemes érdekében. Helyismeret a honismeret szolgálatában. Breznay szándékát és igéretét tökéletesen teljesíti ,is. Megrajzolja városának képét a 18. századot megelőző időkből, a török hódoltság alatti helyzetét és utána való fejlődését, polgárságának kialakulását és a város rendezésén keresztül a 18. századbeli Egernek képét. Fejezeteiben foglalkozik a népességgel, a polgári joggal, a házak és ingatlanok forgalmával, a városi háztartással és adózással, [a városigazgatással, a polgárság erkölcsi életével és vallásosságával, szól a szegény ügyről, egészségügyi intézkedésekről, az igazságszolgáltatásról, az egri szőlő- és borgazdaság kialakulásáról, kereskedelem, oktatás, vásári rend, (tűzrendészet nyernek részletes ismertetést könyvében, amiken (kivül nemcsak értékes, hanem érdekes fejezetek szólnak a céhekről, a város pallósjogáról, aj kalodáról és kalitkáról, tisztují fásokról, pörökről és móringolásokról, az egri rácokról, görög kereskedőkről, sőt még a cigányügyről is. Könyve nemcsak tanulságos olvasmány a kutatónak, nemcsak érdekes annak, /aki Eger életét ismeri, hanem élvezetes és lekötő olvasmány bárki számára. Munkája második kötetének bevezetésében szól arról, amit szándékosan kihagyott aivyagából, mert más írók dolgozták föl, vagy foglalkoznak vele, de vallomása szerint legalább 30 ives kötetre való anyag maradt még fiókjában, mert azok kiadásának anyagi áldozata már erejét meghaladta. Az a munkás szellemi élet, amely Egerből egy év leforgása alatt is négy könyvvel ajándékozta meg a magyar kultúrát, s amelynek szorgalmas tudósai fiókjaik szániára is dolgoznak, bizon\

r megérdemelné, hogy egy folyóirat álljon rendelkezésükre. E történelmi város múltja még kiaknázatlan és a kutatóknak bőséges anyag áll rendelkezésre úgy, hogy a folyóirat anyag tekintetében nem apadna ki. 2. Breznay Imre még egy másik könyvvel is járult Eger történeti feldolgozásához. Az Egri Kaszinó 1933. őszén ünnepelte meg fennállásának 100 éves fordulóját. Ez ünneplés legméltóbb teljesítménye Breznay: Az egri kaszinó százéves története cimü munkája, ímely nem marad meg az egyesületi élet krónikájának szűk és száraz keretében, hanem hű képet ad a város társadalmi életéről s azokról az eseményekről, amelyek a lefolyt 'száz évben e város társadalmi életét uralták és alakították. Könyve így egy darab várostörténet. * Szabó Kálmán: Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét gazdasági életében döntően fontos sze-