Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Szemle - Zenei Szemle I. (Hermann László) - Zenei Szemle II. (Hermann László)

• repe van a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásnak. A város történetének korszakalkotó fejezetét jelenti az az időszak, amelyben okos előrelátással nekifogott a futóhomok megkötésének. Kecskemét határterülete nagyrészt homok, vagy homokkal kevert agyagos (

talaj. A város területéből 1792-ben 1

/

& rész volt futóhomokkal borítva, 1806-ban már a határ felét borította és lette használhatatlanná a futóhomok. A város 1825-ben kezd nagyobbszabású intézkedéseket tenni a futóhomok megkötésére erdő- és szőlőültetéssel. 1810—1840. között erdőknek 4074 holdat, szőlőnek 1600 holdat osztottak ki a város lakosai közölt. A nagyobbarányű szőlőtelepítés a filoxera országos pusztítása után történik. 1892-től 1912-ig 6500 (holdat ültetnek be szőlővel, majd iaz 1920—22. években ismét 4500 hold földet osztott ki a város, amelyben ma pompás szőlő és gyümölcskertek virulnak. Ma Kecskemét szőlő-területe 1200 holdon felül van. A futóhomokkal való küzdelem teremtette meg Kecskemét gyümölcskultúráját. A múltnak e hősi erőfeszítéseiről szól e mintaszerű kis monográfia, amely a történet és fejlődés 'megbízható adatain kivül képét adja a régimódi szőlőművelésnek, borgazdálkodásnak s ismerteti a kecskeméti gyümölcs- és szőlőfajtákat is. Nemcsak történei, elsősorban gazdaságtörténet, hanem etnográfia is, amiben az illusztrációk is értékesen kiegészítik. * Szeged városépítési problémái. A Mérnök- és Építész Egylet szegedi osztálya és a szegedi Alföldkutató Bizottság kiadásában jelent meg. eg}- több mint 200 'ojld'alas kötet, am'it dr. Pálfi-Rndinszkn Endre és Hergár Viktor szerkesztettek. A könyv írói, a két egyesület által rendezett ankét előadói, a városrendezéssel kapcsolatos minden kérdésről alapos tanulmánnyal szólnak. A régi városkép kialakulásának történeti áttekintése után vizsgálják Szeged földrajzi, demográfiai, gazdasági viszonyait s azután szólnak a városrendezés, városfejlesztés általános programmjárói, majd annak részleteiről, egyes városrészek rendezéséről, a közúti forgalom rendezéséről, a vasúti-, vízi-, légiforgalom kérdéseiről, parkokról, csatornázás és vízvezetékről, végül a tervek pénzügyi és igazgatási vonatkozásairól. A könyvet számos térkép, tervrajz, kép és grafikon teszi érthetőbbé. Valló István. Zenei Szemle. Minden szezon meghozza a maga új szervezkedését. Ez pedig csak akkor állja meg helyét, ha a felmerülő nehézségekkel megküzdeni képes. Az idei szezon eddig a következőket könyvelheti el: Október 24-én Irt zing Ferenc tanár, az evangélikus templomban rendezte orgonaestjét. Halmos László székesegyházi karnagy, a katedrálisban november 6-án szerzői hangversenyt tartott. Bemutatott művei közül a PaZes/mza-énekkar előadásában hallott Hála Mise magaslótt ki. Az Éhek- és Zeneegylet nagy estje volt a november 11-í hangverseny. Stefániái Imre zongorázott. A kórus Liszt Pat

er nosteréi énekelte, az orkeszter Weiner Diverti mentori adta elő. Előbbit Boldis Dezső, utóbbit