Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Szemle - Könyvszemle - Breznay Imre: Eger a 18. században. (Valló István)

Örömmel kell látnunk, hogy az utóbbi időben mind sűrűbben jelennek meg \az ilyen könyvek s a magyar vidék szinte mohón kivan ja pótolni azt, ,amit a múltban elmulasztott. A mai gazdasági viszonyok között növekvő csodálattal és tisztelettel kell látni a magyar vidéknek ezt a minden nehézséget áttörő kultúr-lendnletét Érdemes és tanúságos volna egyenkint foglalkozni minden egyes vidéki könyvvel abból a szempontból, hogy annak kiadásával járó anyagi terhet és kockázatot ki viseli. Hány íesetben találjuk válaszként azt a megoldást, hogy ugyanaz a lelkes kultúrember kénytelen a könyv megjelenését a maga pénzével és hitelével biztosítani, aki esztendők szorgalmas munkáját ölte bele abba, hogy a könyv szellemi anyagát levéltárak mélyéről és kutatások fáradságával összehordja és megírja. A magyar vidék kulturális életének hőskoráról beszélnek ezek a könyvek lés arról, hogy Végre a vidék is a maga lábán akar járni. Ez a magalábánjárás természetesen nem jelenthet sem függetlenségei, sem elszakadást attól a kultúrától, amelyet eddig színié pusztán a főváros nyújtott, ellenkezőleg jelentenie kell azt, hogy a vidék most már nemcsak elfogadja és közönsége, hanem egyben kibocsátója és aíktív munkatársa is a magyar kultúrának. A szellemi élet a múltban sem szorítkozott sohasem csak Budapestre, ez természetes, a vidéknek mindig jelentős szerep jutott a magyar irodalmi éYletben, de lehetetlen észre nem venni (

azokat a jelenségeket, melyek az ország legkülönbözőbb pontjairól nyilatkoznak meg (s. bár egymástól teljesen függetlenek, egy közös vonásuk mégis van, amely egy egységes, általános jelenséggé fogja össze őket: a helyismeret szolgálata. Széchenyi »honismerete« válik életté és valósággá ez írásokon át, mert .a, nemzet ismeretének és ismertetésének feladatát szolgálják a vidék könyvéi a maguk szűkebb körében ép úgy, mint Szekfü—Hóman : .Magyar története, vagy a Magyarság Néprajza országos viszonylatban, Egy év — az 1934. év — könyvtermelését kutattam át és ki jegyeztem mindazokat a. könyveket, amelyeknek különös helyi vonatozása van s amelyeknek közös ismertetője lehet ez a szándék: helyismeret. Elcsodálkoztam azon 'az eredményen, amellyel kutatásom járt s bár az bizonyára nem teljes, mégis egy nosszú, gazdag jegyzék kerekedett ki belőle. Mezői úr irodalmi élete, a halasi csipke múltja és jövője, Orosháza krónikája, az egri vár élete, az első pécsi nyomda története, a debreceni kút vizek, a; Nyírség gazdasági élete, a veszprémi püspöki vár, a szegedvidéki háztípus, a ceglédi nyelvjárás stb. e könyvek tárgyai, amelyek mindegyike mint egy nagyszerű szellemi áramlatnak megnyilatkozásai és részletmunkái járulnak hozzá Széchenyi akaratának és jelszavának meg valósításához. 1. Breznay Imre: Eger a 18. században cimü kétkötetes munkája előszavában egész világosan és tudatosan utal erre a szándékra és illeszti bele munkáját — nagyon helyesen — ebbe a magasabbrendű és rendeltetésű egységes keretbe. » Egy-egy kis város törtéaete önmagában is adalék a nagy egészhez és az apró-cseprő események, tények összetevésből kerekedik ki a nagy egész: a nemzeti történelem*, A német '»Denkmal- und Heimatpflege« hatalmas szervezetére utal Breznay Imre, amely az otthon, a szülőhely ápolását tűzte ki cél-