Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Halasy-Nagy József: A történet ritmusa
teret ad, — ezek az ilyen 'kor által megtűrt közösségek, -mint élettényezők. De egyszer csak 'fordul az idő kereke. Az egyének szabadsága szabadossággá torzul. A szabad verseny tűrhetetlen tülekedéssé fajul, a belliim omnium contra omnes kultúraellenes állapota következik él, ahol az egyén sorsa kiszámíthatatlan erők játékszerévé válik. A szabadság elveszti értelmét, az egyéniség 1 értékei elhomályosulnak, s ilyenkor (az egyénnek eszébe jut a más: hazatalál a közösségbe, melynek keblén megpihen, mint egykor az anyai ölben. A biztonság, a béke és a rend vágya az erős közösséget: a parancsoló államot, a diktatórikus törvényt többre becsülteti ivele annál a gyenge közösségnél, mely nem: korlátozta az egyént. Az ember ráeszmél, mennyi szál köti őt a nagy Egészhez, s hogy elvész a Rész is, ha erőtlen és halálos,beteg az Egész, a Társadalom, a "Nemzet, amelyhez maga is hozzátartozik. Fölkél a kiollektivumok 1 napja v mikor az egyén felolvad a közösségben, a szabadságnál többre értékeli a szolgálatot, s még a vezér, a Diktátor sem lehet egyéb, mint a közösség tudattalan vágyainak tudatossá tevője és szócsöve. Ez tehát a két véglet, melynek eszményei és értékei uralkodó szint adnak az legyes korszakoknak. Kétségtelen, ezerszer kifejtett igazság, hogy az jelmult 19. század uralkodó eszméi az egyén csillagzatában ragyogtak. Ha dönteni kellett, mindig az az irány diadalmaskodott, mely az egyén elé állított korlátokát döntögette. A szabadság és egyenlőség forradalmi eszméi ellenállhatatlan erővel sodródtak végig 1 Európán, s előttük Összeomlottak vagy legalább is a szinfalak mögé .vonultak azok áz erők, amelyek a köz jelentőségének erősebb hangsúlyozását jelentették. Ekkor született meg ,a politikai és gazdasági liberalizmus, a jogállam 1 , stb. gondolata, s ekkor kezdtek az államról mint jó házőrző ebről, sőt mint fejős tehénről beszélni. Hol van ez az állam immár attól a mindent leiigiázó és elnyelő Molochtól, melyet mai napság világszerte szemlélhetünk? Néhány évtized alatt a lomha komondorból gigászi Leviathan lett, élet és (halál ura, mely életével és javaival elnyeli az egyént. Költők és gondolkodók az idők változásának 1 viharmadarai, a történeti földrengések szeiszmográfjai. Aki arra figyel, mit hoz a holnap, okosan teszi, ha nyitott szemmel olvassa őket. S ekkor azt látja, hogy mig a mult század elején a romantika az én istenítésében élte ki magát, vagyis egy individualisztik'us kor előtörését hirdette, addig ma azok a géniuszok az eredetiek!, a maguk hangján szólók, akik a másnak, ia tudattalan érvényesülésének, a közösséghez való visszatérésnek és a benne való felolvadásnak a hirdetői. Az én minden jogigénye a rációra, az értelem' rendjére és világosságára épül, ma (ellenben azok a törekvések uralkodnak, mélyek az antiintellektuálizmust, az ösztönnek és a vérnek, a fajiságnak ho-( mályos érzéseit irják zászlójukra. A világos és határolt egyén értékét háttérbe szorítja a homályos és végtelen, mert sokrétű és elhatárolatlan nemzet, faj. általában valami egyénfölötti közösség többretartása. A filozófiában Freud, Kluges és az értelemnek más becsmérlői lettek a vezető elmék, regényben D. H. Lawrence a minta,
