Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Adattár - Lám Frigyes: Ferenc József és a győri csata
bcrgius Dom. Sereniss. Pro-Elecioris Saxoniae Cancellarius. 16 soros distichon. Tart. Üdv. vers R. császárhoz. II. Seren. Electo Poloniae Regi, Archiduci Austriae, Dom. Maximiliano Et Illustri Adolpho Baroni Schwartzenbergio etc. post Deum ü])t. Max. Victorious et de Jaurino Triumphantibus. 10 soros distichon. Alatta ezen kezdőbetűkkel: H. A. L. F. III. Venu, Vidit, Vieil, Jaurinum Auspiciis Seren. Elect. Regis Poloniae D. Maximilian! A. D. Austriae etc. Illustris Heros Baro Schwarzenbergius. 6 soros dist. báró Schwarzenberg tiszteletére. Aláírva: S. S. 1. V. D. IV. Aliud de Eodem. 8 soros dist., melynek aláirása: Christoph. Pirchaimer Jurise. V. In Lunam Mahometicolam. 4 soros dist. alatta N. R. belükkel. VI. In Jaurini Expugnationem. 16 soros dist. Szerzője az aláírás szerint. Arm. Hellius. Ezen VI. sz. vers nincs meg a jenai eredetiben, csak Reusner idéztük frankfurti lenyomatában. (I. m. 306. 1.) 108.* Diuo Rudolpho II. ob recuperalum Jaurinum "29. Mártii Anno 1598. : Georgius Carolides a Carlsperga P. C. gratulans ponebam. 40 soros latin vers. Első (prágai?) kiadása nem ismeretes. Lenyomatban megvan: 1. M. Reusner: i. m. 293—294. 1. (106. sz.) 2. Kaltenbaeck-gyűjtemény: i. h. 121—122. 1. 3. Lásd 109. sz. alatt is. * Mohi Adolf. Ferenc József és a győri csata. Az 1849 június 28-án lezajlott győri csatának lefolyását mi, győriek az utolsó évek folyamán két szemtanú elbeszéléséből ismertük meg: és pedig Ecker János naplójából (Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkor szakban. 1928. 112—118.) és Goldmark Károly Visszaemlékezéseiből. (Karl Goldmark': Erinnerungen aus meinem Leben. 1922. 35—44 1.) Most a főszereplőnek, Ferenc Józsefnek anyjához intézett leveléből vehetünk új színezetű tudomást a nékünk igen fontosnak látszó, a felséges szemtanú szerint azonban eléggé jelentéktelen eseményről. Nemrégiben jelenték meg Ferenc Józsefnek Zsófia főhercegasszonyhoz intézett levelei. (Briefe Kaiser Franz Josephs I. an seine Mutter. (1838—1872.) Herausgegeben und eingeleitet von Dr. Franz Schnürer. 1930. Kösel und Pustet. 413 lap.) Ä levelek igen érdekesek, mert egészen más kép bontakozik ki belőlük arról a viszonyról, mint amilyen a közhit szerint fiú és anya között volt. Ferenc József anyjának semmiféle befolyást nem engedett a politikába; igaz, hogy Zsófia nem is tett kísérletet arra, hogy fia kor-