Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Valló István: Szemlénkről és az új vidéki folyóiratokról

sem találtunk, amely a megszállott területi magyarság ëjletével, történetével foglalkoznék ...« E téren a Szemlére útttörő szerep vár ... Szükséges a polgári, illetőleg a nemesi kultúra alatti rétegek vizsgálata ,is, továbbá a magasabb művelődés magyar jelenségeinek új szempontú feldolgozása. Ilyen irányban kellene kezdeményező szerepet játszania a Győri Szemlének és az új nacionalizmus történetfelfogásainak kifejlesztésében az első, de annál döntőbb lépést megtennie. «. Amikor ,azonban Szemlénknek ezt a magasabbrendű feladatot és nagyszerű hivatást szánja a cikkiró, egyben látja annak akadályait ,is, mert annak megvalósításához nem elég a szerkesztőség jóindulata. Tudja, hogy a szerkesztők szívesen tennék a folyóiratot a történeti Kisalföld tudományos orgánumává, de hiányoznak hozzá a munkatársak. A hiba a fiatal tudós generáció nevelésében van, amelyen csak »gyökeres és mielőbbi változás segíthet; az a reform, mely átalakítja az egyetemek és a magyarországi tudományos intézetek szervezeteit, hogy így a folytonos irányítást váró elemek is kényszerüljenek a jelen (és a jövő követelményeinek a megértésére*. Utal a cikk még arra is, — amikor Szemlénk úttörő szerepéről szól, — hogy Győrnek a neve a magyar tudományos törekvések történetében már emlékezetes a Győri történeti és régészeti füzetekből, mert Ráth Károly és Römer Flóris e kezdeményezéséből fejlődött ki a Magyar Történelmi Társulat és folyóirata, a Századok egyenes folytatása a dunántúli elindulásnak. * Szemlénkkel foglalkozik még a Magyar Szemle szeptemberi száma is, melyben Tolnai Gábor ír a »Videki irodalom kérdése^ cimmel az új vidéki folyóiratokról. »A vidék sohasem követelhette volna olyan joggal a maga érdekeit, mint éppen most: a tájegység, a népi jelleg hangsúlyozásának koraban« — írja a rövid tanulmány bevezetésében. »A magyar klasszicizmus után a honi tájjal és kultúrával foglalkozó szellemi áramlat lett volna az első alkalom arra, hogy decentralizáció valósuljon meg... Nálunk a németekéhez hasonló Heimat- und Dorfdichtungiról alig beszélhetünk ...« Megállapítja, hogy a helykutatás terén, szigorú pozitivista szempontjaival az 1930-ban indult Győri Szemle igyekezett legtöbbet megvalósítani, majd idézi Mályusz Elemérnek fent ismertetett kritikai megjegyzéseit s ezek nyomán irja, hogy »az olyan folyóiratnak, mely Győr vármegye tudományos feldolgozását tűzte maga elé, inem szabad megfeledkezni az elszakított Felvidék anyagának megismeréséről. « ;* • Hálásan regisztráljuk az elismerésnek és bírálatnak azokat a megállapításait, melyeket a neves történettudós és a Magyar Szemle cikkírója intéznek hozzánk. Hálával fogadjuk szándékaink megértését és biztatását, mert erkölcsiekben és szellemiekben erősítenek bennünket. Ez alkalmat pedig felhasználjuk arra, hogy újra