Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Képmellékletek és illusztrációk - Herzan, II. József és VI. Pius

hető neveltetése és a császári udvarhoz való viszonya által), ifelvilá­gosultsága ellenére is, feltétlen tekintélytisztelővé tette. A körülmé­nyek folytán kialakult jelleme és adottságai következtében Herzan Róma tekintélyét sokkal leigázóbbnak, megbizhatóbbnak és bizo­nyára szentebbnek tartotta, hogysem új utakon kereste volna az üdvözülés amúgyis tövises pályáját. Brunner és Steinhuber a jezsuitarend ellenségeként tünteti fel a római Herzant, a császári diplomatát, — mint püspöknek Szom­bathelyt, messze minden ellenőrzéstől tett nyilatkozatai pedig ennek ellenkezőjét bizonyítják. 50 ) Igy pl. az, hogy 1803-ban felelőssége tudatában eltiltotta Gombás Mihály körmendi plébánost P. Ques­nel kommentárjainak olvasásától. 51 ) A pozsonyi országgyűlésen pe­dig, amint ezt Severoli nuncius Rómába jelenti, 52 ) a jezsuitarend visszaállításán fáradozott Herzan, akinek egyéni jámborságít, Ka­tolikus érzületét ellenfele Brunner és emlékirataiban Consalvi bíbo­ros is megállapítja. Ha az egész könyvtárat és nemcsak ennek francia nyelvű mű­veit vesszük figyelembe, a történelmi rész a leggazdagabb. De v így is, ha csak' a francia munkákat tekintjük számukra nézve mindjárt a teológiai csoport után a történeti müvek következnek. Az igazi tudomány a teológia mellett bizonyos fokig még mindig a történelem, amely magába olvaszt minden ismeretet. Nemcsak a 17. század mű­veltségi ideáljára jellemző ez a felfogás, hanem' részben a 18. száza­déra is. Ennek a századnak legnagyobb hibájául a történelmi érzék hiányát rójják fel; ha ez jellemző ,is a vezetőszerepet 'vivő írókra, nem általánosítható a század egész gondolkodására. 53 ) Herzan nem kivétel, amikor pap létére könyvtárának legnagyobb részét törté­nelmi munkákból állítja össze. A hittudományi résznél láttuk, hogy mindenféle vallású és kü­lönböző irányokat képviselő írók szerepelnek, sokkal fokozottabb mértékben állíthatjuk ezt a történeti művekről. Vannak itt kiadások a iszázad elejétől végiéig, nemcsak hatal­mas vallási és egyháztörténeti gyűjteményes munkák, az ó- és kö­zépkorra vonatkozó általános és részleges művek és monográfiák!, történelmi atlaszok, 51 ) hanem Stuart Károly lefejeztetésétől kezdve főleg olyanok, amelyek Herzan időszakába esnek. A Franciaország so ) Géfin i. m. 235. 1. 51 ) Géfin i. m. 204. I. 52 ) Archivio segr. Vaticano. Nunz. di Vienna, 1802. 270. 1. (Géfin Gyula közlése.) 53 ) Köztudomású, hogy Napoleon, aki ugyancsak ennek a századnak kul­túráján nőtt fel nemcsak a katonaiskolában tanárai irányításának következtében, hanem később is, különösen a feltűnését megelőző években, oly behatóan és szinte szenvedéllyel tanulmányozta a történelmet, hogy későbbi életében állan­dóan tisztán látta helyzetének, cselekedeteinek történelmi jelentőségét és követ­kezményeit. Ugy át volt itatva történelmi ismeretekkel, hogy még katonáihoz intézett lelkesítő felhivásait, vagy Joséphinehez írt magánleveleit sem tudta meg­fogalmazni anélkül, hogy históriai reminiszcenciái és az azokból önmagára levont összehasonlítások és következtetések felszínre ne kerüljenek. 54 ) A földrajzi munkák egyúttal történelmet is adnak, ezért nem tárgyal­juk őket külön.

Next

/
Thumbnails
Contents