Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Képmellékletek és illusztrációk - Herzan, II. József és VI. Pius

gából a szépirodalomból is. A magánkönyvtárakban Mornet statisz­tikája szerint a'hittudomány mintegy 25o/o-kal szerepel. 45 ) Montes­quieu: Lettres persanes-jának 133—137. fejezete is tanúskodik arról a széleskörű érdeklődésről, amellyel e kor a hittudomány külön­böző ágait kisérte. II. Rákóczi Ferenc rodostói könyvtárának pl. több mint kétharmadrésze a »teologia jegyét hordozta magán*. 46 ) Herzan könyvtárában, amint ezt az örökösök annakidején Fe­renc királyhoz benyújtott kérvényükben megjegyezték', a legtöbb mű első kiadás. Igy ez a könyvtár egyrészt érdekes forrása szá­zada szellemtörténetének, másrészről pedig tanúbizonysága annak, milyen irodalmi művek érdekeltek egy német birodalmi arisztokrata főpapot a [Század második felében. A legrégibb francia könyvek-tár­gyuk szerint, majdnem mind hittudományiak. Ä 18. század közepe felé azonban mind sűrűbben találkozunk bölcsészeti, társadalmi kér­désekkel foglalkozó munkákkal. Végül az utolsó 15 évben majdnem kivétel nélkül politikai műveket találunk. A történeti munkák és értekezések pedig átszövik az egész kronologikus sorrendben össze­állított indexet. Ä könyvtár zömét tehát, amint említettük, hittudományi mun­kák alkotják'. Jelentékeny részük nagy terjedelmű, óriási munka: szentirások és szentirásmagyarázatok Róma szellemében és attól eltávolodva. Vannak köztük aszkétikus, morális, misztikus munkák és a 17. század nagy műfajának, az egyházi szónoklatnak remekei, ame­lyeknek XIV. Lajos udvarára gyakorolt hatását Mme de Sévigné levelei tükrözik leghívebben. A kéziratok közt lévő, Herzan kezétől származó prédikáció-jegyzék, amely tartalmából Ítélve Massillon alapján készült, valamint Bourdaloue munkáinak német kiadása bi­zonyítja, hogy Franciaország kiváló szónokait mennyire értékelte Herzan. ; A janzenisták irodalma is figyelemreméltóan gazdag. Nemcsak a nagy janzenisták, mint például Pascal, 47 ) Arnauld, Singlin, Ni­cole, Lancelot, Isaac Le Maître, Duguet, Quesnel, Bon. Racine, Mé­senguy 48 ) stb. munkái vannak itt meg (sok esetben első kiadásban), hanem azokéi is, akiket e mozgalom iránt érzett nyílt vagy titkfolt rokonszenvük miatt, koruk a janzenizmus gyanújával illethetett. E mozgalom 1770— 1790-iki 49 ) olaszországi virágzása egybeesik Her­zan itáliai tartózkodásával. Igazságtalan lenne, ha a jánzenista művek 1 e nagy száma alap­ján arra következtetnénk, hogy Herzan rokonszenvezett a janze­nizmussal. A valóság az, hogy Herzant óvatos egyénisége (amely a S. Brunner által közzétett levelek alapján elvitathatatlan, de ment­45 ) Zolnai Béla : II. Rákóczi Ferenc könyvtára. • 46 ) U. sz., u. m. 47 ) Pascal: Provinciales-^ olasz nyelven is megvan. (Venezia, 1761. Soc. Jesu, 8°, 6 köt. Bk.) 48 ) Az 1796-os katalógus szerint Louis Racine-nak a munkái is megvoltak. (Oeuvres, Amsterdam, 1750. 8°. 3 köt.) 49 ) Zolnai B.: A janzenizmus európai útja, 17. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents