Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Hellebronth Kálmán: Az ócsai és enesei Torkos-család

dramatizált allegóriájával tűnt fel először 1863-ban, mikor Arany János birá T atában és ajánlására a Kisfaludy-Társaság díj,át kapja meg e művével. Ettől kezdve, mikor a jeligés levél felbontása után el­megy 'bemutatkozni, Arany atyai barátságával tűnteti ki. Torkost szoros barátság fűzte még Rákosi Jenőhöz, Győri Vilmoshoz, Dal­mady Győzőhöz, kikkel a Hatvani-utcában lévő Kammon-kávéház­ban tartották összejöveteleiket. Viszont nagy harcokat vívott Gyu­lai Pállal, különösen mikor a magyar hangsúlyos verselés elméletét megalapozó munkájában Gyulaiétól eltérő elveket vallott. Szín­művei (közül A lejtön c. 30 aranyat nyert (először adták 1884. jún. 20. a budapesti Nemzeti Színházban). A Hármas Szövetség c. víg játékát szintén a Nemzeti Színház adta elő nagy sikerrel 1884-ben. A leányiskolák millenniumi ünnepére szintén ő irta .4 nők hódolata címmel az ünnepély főszámát. Számtalan (akkoriban a Közoktatásügyi Miniszter által az is­kolákban rendszeresített) tankönyvet, Magyar Verstan-t, Magyar NyelvtanA, Irodalomtörténeti Kézikönyv-oX irt (1. pl. Egyetemi Könyvtár). Irt humoros eposzt (Hatvani), Csongor és Tünde mél­tatását, Az emberi nem művelődési történetének vázlatát. Több kötet költeményt; melyekkel ő volt a kilencvenes évek magyar hölgyközönségének egyik legolvasottabb költője. Mint lírikust fő­leg a családi élet bensősége jellemzi. Versei eleinte leginkább Arany Koszorú-jában jelenték meg. Komoly sikert aratott még a Hivatal­vadász c. vígjátéka is, Kolozsvárott. Stettner Gyulával együtt egy operettet is szereznek, melyet nem kisebb zenei szakférfiú, mint az Opera zenei vezetője: Erkel Ferenc ajánl előadásra br. Podma­niczky Frigyes intendánsnak. (Erkel közbejött nyugalombavonulása folytán azonban ez előadás elmaradt.) Nagy sikert arat 75 éves korában lord Byron hires Cl/i'de Harold'-jának angolból magyarra való fordításával (Bpest, 1914.). E hatalmas verses eposz eredetiből való lefordításával legkiválóbb költőink közül már többen is próbálkoztak (még Petőfi zseniali­tását js megragadták! a mű szépségei), de azok csak részletkisér­letek maradtak. 84 (éves korában jelenik meg Őszi Harmat Után c. vers­kötete (Bpest, 1923) és Legfájdalmasabb emlékeim c. munkája, melyekben megható, szinte megrázó módon állít emléket az 1922­ben elhalt, áldott emlékű feleségének. A költő hitvese a soproni német eredetű családból származó Wilfinger Emilia volt, a Duna­gőzhajózási Társaság igazgatójának leánya (nagyatyja, a soproni Wilfinger Ernő János, szintén ev. lelkész volt, mint a Torkos­család sok tagja is), 'kível 56 éven át a legideálisabb házasságban élt, s tőle 5 gyermeke született. — 90-ik születése napja alkalmával a Petőfi-Társaság tiszteleti tagjává választotta. Nyájas, de filozo­fikusan zárkózott életének látóköre szinte felmérhetetlen. Élete egy hid, melynek egyik ive a nyelvújításba torkolt, a másik pedig a kubizmusba. Amikor született, még nem épült ki Magyarországon az első vasút — ma a repülőgép sebességét is kevesli! Minden ér­dekli, lelke ma is oly fogékony, mint egy ifjúé, die a bölcs élesilátá-

Next

/
Thumbnails
Contents