Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Hellebronth Kálmán: Az ócsai és enesei Torkos-család
savai szűri le a ferdeségeket. Rezignáltán állapítja meg, hogy ma a legjobb költőnél jLs nagyobb becse van a jó futballosnak. (Sók érdekes epizódot 1. az 1929. okt. 1-i napilapokban, pl. Äz Újság, Magyarság, stb.) Ma 95 éves és töretlenül püfju lelki erőben, a minap fordította le Kapi Béla győri püspök felkérésére Gerhardt PáU (1607—76) német egyházi szerző néhány énekét. Egyébként az ev. énékeskönyv énekeiből ő maga is többnek szerzője. Fontos szerepet játszott még a Magyar Nőképző Egyesület fejlődésében, melynek szervezésénél Veress Pálné jobbkeze volt. Gyakran kért tőle tanácsot Széli Kálmánné Vörösmarty Ilona is, ki Rátótra a kastélyába is meghívta. Tiszteletbeli tagja a »Luther-Társaság«-nak. Torkos László ma leányával, Irénnel él együtt, ki özvegye Apáthy Istvánnak, a világhírű zoológus kolozsvári egyetemi tanárnak. (Apáthy emlékét a nápolyi élettani intézet falán elhelyezett emléktábla, a szegedi fogadalmi templom Klebelsberg-Pantheonjában mellszobra, stb. őrzi.) Tor'kos László és Wilfinger Emília legidősebb fia, Béla (sz. 1867.) aiy. p. ü. miniszteri tanácsos, szintén Budapesten él. Ő a győri Torkos-birtok jelenlegi tulajdonosa. Hosszabb időn át a Dohányjövedéknél, majd mint az elnöki osztály vezetője teljesített szolgálatot, stb 1 . Szintén élénk Írói munkásságot fejtett ki. Munkatársa volt lovagi Falk Miksa Or szag-Világ c. hetilapjának, számos költeménye, novellája és dala jelent meg, melyeknek dalllamát is maga szerzetté. Fiatal jogász korában éveken át ő irta a megnyitócsárdásokat a jogászbálnak. Közülök több szintén megjelent nyomtatásban. Több színpadi művét (főleg az 1900-as évek elején) a fővárosi, továbbá a lőcsei és kolozsvári színházak' is előadták. Legutóbb, 1930 októberében a budapesti Rádió Stúdiója mutatta be egy verses daljátékát, szép sikerrel. Mint egykori volt lőcsei p. p. fogalmazót, a Szepesi Szövetség őt kérte fel 1932-ben az ünnepi dal szerzésére. Érdekes véletlen, hogy a dalt Budapesten a győriek kiiváló énekesnője, Sefcsik Magda adta elő. Torkos Béla felesége Ludvigh Irén, Ludvigh Ferencnek, Bosznia és Herczegovina orsz. kormánya udvari tanácsosának, a Vaskcrona-rend tulajdonosának stb., leánya (esk. Sarajevo 1894), kitől két gyermeke született: Lenke (Marschalkó Béláné) és Ferenc, ki németországii (nagy energia-telepeknél [kifejtett) mérnöki működésből visszatérve egy idő óta Győrben él, mint a gazdasági válság által fenyegetett családi birtok kezelője és ujraszervezője s a kommün alatt tönkretett kastély restaurátora. Ferenc 24 éves korában egy tudományos értekezésével megnyerte a budapesti kir. József Műegyetem által kiirt energiagazdasági pályázatot. (Budapest, 1924., kiadta Németh József Bpest 1925. 1. Fővárosi Könyvtár.) Foglalkozott mezőgazdasági gépészettel és általános közgazdasági témákkal is. Sokat utazott már külföldön. Mint a Nemzeti Zenede volt növendéke, művészi gordonkajátékával többizben aratott fővárosi hangversenyeken sikereket. Néhányszor még külföldön is elismerést szerez, így pl. Hubert Sal-
