Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Hellebronth Kálmán: Az ócsai és enesei Torkos-család
pelte. A főiskola jubileumára már ő irja az ünnepi költeményt Sopron cimmel. Az egyébként szelid Torkos már teológus korában is harcos vezére az ifjúságinak, kik még a Bach-korszak elnyomatásaival is szembeszállnak. A Magyar Társaságban ő indítja meg a Hajnal c. diáklapot. Mint kitűnő diák, 1859-ben a Poldt—Torkosféle ösztöndíjjal a hallei egyetemre megy, hol igen jól érzi magát, buzgón hallgatja [különösen a hires Thoíuck és Erdman professzorok előadásait. Művészi hegedű játékáért a hallei családok kedvence, résztvesz az egyetemi ének- és zenekarban is, hol Franz Robert, a kitűnő dal'költő volt karmesterük. Tholuck fedett sétapályát létesített "kert j ebein s a régi görög bölcsek mintájára oda is magával vitte filozófiai sétáira kedvenc tanítványait, sőt Torkost többször családja jkörébe is meghívta. A magyar beszédet hallani akarván, a »szeretlek« szó hangzását igen keménynek találta, szemben a »Liebe« szóval. Nem tudta megérteni, hogy miért nem kell a (magyaroknak a császári Pátens! Torkos persze ezt is megmagyarázta és egyáltalán sok hivet szerzett a magyar szabadság ügyének. A hallei »magyar frequentia« tagjai magyar nadrágot, csizmát, attilát hordták, amivel érthető feltűnést keltették, különösen egyizben, mikor Hamburgból Helgoland szigetére sarkantyús csizmájukkal keltek át. Sugdolózva fordultak utánuk a németek, de egy bátor, vidám német hölgyecske a sarkantyúra mutatva meg is kérdezte tőlük: »hat az urak vájjon lóháton jötték át a tengeren?« Mikor megtudták, hogy magyarok — hangosan kezdték Kossuthot éltetni. Egyébként a német úri családok nagyon megbecsülték a magyar teológusokat, szeretettel fogadták őket. Ugylátszik a német leányok szépsége is mély nyomokat hagyott a fiukban, mert a 12 ifjú közül Hárman jegyezték el magukat már akkor Halléban. — Tor'kos László egyébként is nagy kirándulásokat tesz Haliéból, bejárja Wittenberget, Eislebent, Eisenachot, — Luther városait, — továbbá Jénát, Weimart — Goethe városát, — Lipcsét, majd a bajor /Alpokat, hol a Königssee melletti festői Berchtesgaden! — később és egyébként sok utazása után is — Európa egyik legszebb helyének találja, így nászútra is ideutazik. 1860 újév éjtszakáját és napját Tor'kos két társával a szászországi Gnadau (herrnhuti) hires telepen (a »puritan-protestantizmus« ujabbkori fellegvárában) tölti és az itt tapasztalták nagy hatással voltak reájuk. Sok érdekes és jellemző kortörténeti adatot 1. még 1 : Az én zarándokiitam, Emlékeim c. munkáiban (különösen érdekesek a szabadságharc utáni és a kiegyezés idejére vonatkozó adatai) és dr. Payr S. cikkében. Torkos László 1862-ben tér haza és itthoni pályafutását mint a budapesti ev. gimnázium, majd az állami felsőbb leányiskola tanára kezdi meg. Költői, irói, nyelvészi munkássága kötetekre terjed (1. Szinynyei: Magyar irók, Pallas-lexikön, s egyéb irodalmi lexikonok). 1875 óta tegja a Kisfaludy-Társaságnak, 1876 jan. elején Jókai Mórral, Váradi Antallal, Balázs Sándorral és Északi Kárcftlyal megalakítja a Petőfi-Társaságot. Mint költő Az ifjú küzdelmei
