Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Hellebronth Kálmán: Az ócsai és enesei Torkos-család
tudósokat. Szinnyei József ismert munkája, a M. Tud. Akad. megbízásából kiadott Magyar írók élete és munkái, a Torkos-családnak nem kevesebb, mint 15 tagját tartja érdemesnek arra, hogy évszázadok folyamán kifejtett irói munkásságukat méltassa. Az irodalomban is már a 16. században tűnt'fel a Torkos-család neve (Torklos János: História az Absalonról, Debrecen, 1561. — Bornemisza Farkasnak ajánlva). Akad közöttük a Kisfaludy-, Petőfi-Társaságok tagja, a Luther-Társaság tiszteletbeli tagja, a M. Tudom. Akadémia lev. tagja, a londoni, firenzei, berlini, alsóausztriai és felsőlausitzi tudós társaságok tagjai. Bárhová áhít ja őket a sors, mindenütt megállják helyüket, a legkisebb munkakörtől kezdve addig, mig kimagaslanak; de akkor is akad köztük olyan, a : ki csak azért nem lett pl. püspök ( superintended), mert a két izben is bekövetkezett kandidáláskor inkább mást ajánlott maga helyett; az ifjúkori sok külföldjárás és siker után az özvegy anya iránti szeretet és az ősi fészekhez való ragaszkodás itthon tartja. Ily tulajdonságokkal felruházottan lehetséges csak az is. hogy a röviddel a reformáció után már evangélikussá vált és hitét rendíthetetlen buzgósággal követő család egyik elágazásában, a 17. században akad bencés, a 18. században pedig premontrei pap is, akik azonban szintén úgy megállják a helyüket, hogy pl. a bencés Torkos, jószágkormányzó, prior, apát 7 végül kanonok lesz. De rendíthetetlenségúk mellett mindkét oldalon a tudósok bölcs objektivitása és vallási türelme jellemzi őket. Rajongói magyar fajuknak és az ősi földnek, de mindenkor igyekeznek a külföld objektív megismerésére is. Hazájuk és egyházuk iránti áldozatkészségüket számtalan alapítvány tanúsítja, melyekkel vagyonuk nagyrészét felajánlották az idők folyamán. Feltűnő jelenség, hogy több más család is — a Torkos-család iránti tiszteletből — tesz alapítványokát a Torkos-név emlékére, tudományos és jóléti célokra. (»KapornakyTorkos« Pozsony, 1581., »Muslay-Torkbs« Sopron, 1691., »PoldtTorkos^ Halle, illetve Wittenbergi 1734.) Hogy mily nagy tekintélye volt a családnak a török előtt iis, a 17. században, azt legjobban bizonyítja Musztafa bégnek 1640ben 'küldött levele Torkos Péter győri táblabiróhoz, a "jobbágyok ügyének jkérdésében. A család történetében lehetetlen észre nem venni egyes állandóan visszatérő, karakterisztikus jelenségeket, így pl. : puritán életmódot és kegyességet mind az alacsonyabb, mind a legmagasabb pozíciókban és kitűnő vagyoni helyzetben is; igen gyakori a rendkívül magas életkor (még súlyos háborús szenvedések után is) fáradhatatlan, felette sokoldalú munkájú élet után. A család történetén végigvonul a (magyar faj ősi ereje, mely azonban időnként állandóan felfrissül a szűkebb hazájukon kivül, az országi és a külföld legkülönbözőbb részéről való házasodások által és különösen a nagy germán szellem hatása alatt, mely azonban nemhogy csökkentőjévé, de még inkább ösztönzőjévé válik a magyar ügyért való harcoknak. A Torkos-család nevét Győr városban a »Torktps-utra«, to-
