Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Hellebronth Kálmán: Az ócsai és enesei Torkos-család
vábbá a Torkos-biríokj, s az ahhoz tartozó, a győri köztudatban már emberemlékezet óta fogialomlmlá vált révfalusi Torkos-kert és Torkos-kastély őrzik. Városunkon kivül: Orosházán a Torkos Kálmán-utca; Pozsonyban a városi torony falában kőbe vésett emléktábla (jelenleg a pozsonyi városi levéltárban) ; Sopronban Torkos József és Torkos Sámuel arcképei a konvent nagytermében, Budapesten a Nőképző Egyesületben Torkos László bronz mellszobra (jelenleg a család birtokában), stb., stb. A révfalusi birtok, az 1914-ben elhalt Torkos Numáról közvetlenül az első unokatestvér — a költő Torkos László — legidősebb fiára — Torkos Béla ny. miniszteri tanácsosra szállott, hogy a birtok egy kézben maradjon. A »Torkos-kastely«, mely a komor barokk »kis-kástély« típusa 1 ) — a kommün alatt és után sokat szenvedett. Gyönyörű Mária Terézia-korabeli barokk-kályháit összetörték, berendezését — a család által nagy nehezen szerzett egy vágón rakományán kivül, mely szerencsésen Budapestre került — széthordták, könyvtárából pedig 16—17. századbeli könyvek is szemétre és tűzre kerültek. Igy ez oktalan vandalizmus folytán Győr városra nézve is becses értékek, dokumentumok pusztultak el. Mikor a tűztorony lerombolásának már megbánt ténye után a város emlékeinek megmentéséről és istápolásáról egyre 'nagyobb a gondoskodás, az alaposan megrongált épületet a családnak magának sikerült a teljes pusztulástól megmenteni; azt az épületet, mely a világháború bosnyákjait, a szabadságharc orosz katonáit ,Napoleon vitézeit látta falai között (sőt (még talán Mária Terézia hőseit is, bár erről nem maradtak fenn tárgyi emlékek) s mely a mult század-végi nagy árviz idején a révfalusiak egyedüli menedékhelye, mely dacolt már földrengéssel is, de mindezek alatt nem szenvedett annyit, mint a rövid kommün és következményei folytán! A családnak, a hagyományok —i de a levéltári kutatások kapcsán még fel nem tárt — adatai szerint legrégibb ismert őse: Georgias Dictus Torkos de Kaldó, a fejérmegyei Kaldó ura kb. 1450 körül. Ennek fia, Tamás, akinek I. Benedek, kinek II. Benedek, s annak fia Péter győri polgár (f 1584. körül, 1. lejjebb). A családnak nagy birtokai voltak főleg Pest- és Fejér megyékben (Ercsi, stb.). Ezek azonban a mohácsi vészt követő pusztulások idején majdnem teljesen elveszték, s valószínülegi ekkor kerülhetett a család Győrbe. Az 1567. évi győri telekkönyvben a Torkos nevet még nem találjuk a háztulajdonosok között. Szávay Gyula: Győr város monográfiája (176. 1.) szerint 1588-ban Torkos János volt Győr város birája. A családnak már az okleveles kutatás konkrét adatai alapján is kimutatható őse a genealógiai tábla szerint: 2 ) Torkos Péter győri *) Képét l : a Műemlékek Orsz. Bizottsága által kiadott: Dr. Rados J. műegy. magántanár Magyar vidéki kastélyok c. munkában. 2 ) /. Siebmacher' s Wappenbuch Nürnberg. Ung. Adel, és ifj. Hellebronth Családtörténeti Jegyzetek Bpest. 1914.
