Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Markó Árpád: Bottyán kísérlete Győr megrohanására 1707. június 25.

bizonnyal azért, mert a vár és a város törüli ellenséges helyzetet akkor n ég nem ismerte. Ismerjük Bottyán hadviselési módját, tudjuk róla azt, hogy, — :bár igyorsan, erélyesen intézkedett, — de sohasem meggondolatlanul. Ezért nem is valószínű, hogy tüzérség és várvivó felszerelés nélkül vállalkozott volna Győr várának rendszeres ostromára. Ä vár abban az időben még Igen jó karban volt, mert átépítőjének, gróf Wymes Ferencnek szakavatott vezetése alatt, a 17. század második felében, — tehát a Rákóczi-felkelést megelőző évtizedekben, — végrehajtott restaurálás révén, Európa legjobb várai közé tartozott.

1

) Hogy Bottyán mégis támadást intézett Győr íellen, annak 'magyarázatát máshol keli keresnünk. Ä tábornok Győr megfigyelésével Telekesi Török István ezredest bizta meg lés serényen küldte portyázóit a környék minden pontjára. »Valamint ennekelőtte — irja Bercsényinek, — úgy most is portásaim kevés nap vagyon, hogy az ellenségen csiripelvén, nem vágnak és fognak; magátul is majd mindennap szökik közi nkbe, — az minthogy alkalmas rabjaink vannak már az praesidiurr.okban.«

2

) Valamelyik portyázó osztaga június közepe táján összeütközött egy, Győrből Magyaróvár felé igyekvő császári csapattal s legy ;rác őrmestert foglyul ejtett. Ennek vallomásából értesült állítólag Bottyán arról, hogy a vár lábánál fekvő külvárosban csak 2 rác lovas tés 1 (rác gyalogezred ivan elhelyezve. Helyszíni portyázások utján pedig íkönnyü volt megállapítani azt, hogy a Sziget külváros nincs túlságosan megerősítve.

3

) Toldó ezredes ugylátszik abban bizott, hogy a három oldalról vízzel körülvett városrészeket (a Rábca, Rába, Kisduna jegybefolyása között) nehezen lehet megtámadni s 'azért azok műszaki megerősítésére kevés gondot fordított. A külvárost állandó erődök helyett, csak földsáncok és cölöpgátak védték. Bottyán június 20-án Lebenyből Sövényházára ment, s ottani táborából — (gondos és a föld 'népének sorsát szivén viselő egyéniségére jellemző — kiáltványt intézett a Dunántúl lakosaihoz. Mint az (ottani hadak vezénylő generálisa megkönnyítette a Győr vidékén fekvő községeknek az aratást |és a gabona betakarítását. »Jó Istenünk 'gazdag kegyelmű irgalmassága méltatlan voltunkhoz képest annyira járult hozzánk, hogy ajtónk előtt levő aratásnak idejét megadta érnünk

1

, és hogy nemes magyar földünket annyira gyümölcsözővé tette, hogy annak lakosi majd, nem elégségesek annak betakarítására, hanem kéntelenitetnek szomszéd tartományokból 'is segítséget hívni.« Ezért megengedte: »Rabaköai nemes uraiméknakí s ugy paraszt lakosoknak íis,« — hogy akár a( lineán, 1

) Pfannl J. : Gróf Wymes Ferenc, a győri vár építője a 17. században. Győri Szemle 1933. 202. oldal 2

i Archívum Rákóczianum IX. kötet, 380. oldal. 3

) A rác őrmesterre vonatkozó adatokat Győr vármegye monographiájából — 351. oldal — merítettem Hitelességét nem áll módomban ellenőrizni. Bottyán akár tőle, akár ügyes portyázóitól vagy esetleg kémek révén, de mindenesetre megismerhette a Sziget külváros helyzetét és berendezését, mert támadási intézkedései alapos helyismeretre vallanak.