Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Markó Árpád: Bottyán kísérlete Győr megrohanására 1707. június 25.
— azaz a hadműveleti területen, — belül, akár kivül fekvő hejyiségbül maguknak segítséget hozhassanak, »s mindenki szabadon házához takarithatja földének gyümölcseit. Bottyán tábornok a váratlan rajtaütéseknek nagy hive és mestere volt. Ha talán nem is számított arra, hogy csellei vagy váratlan megrohanással sikerül Győr 'várát is megvenni, de nem akarta elszalaszt pni legalább a külvárosok megrohanására kínálkozó alkalmat. Ha sikerül [neki Győrszigetet elfoglalni s ott lábát megvetni mielőtt a vér őrsége felocsúdik és őt megtámadja, ezzel — nem is szólva a bőségesnek Ígérkező zsákmányról — növekedhetik reménye ahhoz, bocjy idővel a várat jis körülzárhatja. A 3 rác ezreddel* szemben neki 3 hajdú- íés 1 lovasezrede volt, — tehát a számbeli fölény az övé volt sbizott abban, hogyha az éj leple alatt váratlanul tud a külvárosba behatolni, a rácokat hamar lefegyverzi. Junius 22-én este [csapatait Abdáig vezette és a győri származású, később vértanúhalált szenvedett Wohlfahrt Ádám ezredest küldte a Révay-ezred néhány századával Győrsziget alá, hogy a Rábcán gázlót keressenek. Az éjjeli megrohanást ugyanis nem a szárazföld felől akarta végrehajtani, — |ahol bizonyára zárt tábori őrs\onalba ütközik, — hanem meglepetésszerűen a vizén keresztül. Hogy seregét az éjjeli támadásra miképen tagolta, annak nyomát nem találtam, forrásaink csupán arról beszélnek, hogy egyrészével hajtotta végre Győrsziget, megrohanását, mig csapatának-másrészét, Abda és Pinnyéd között 'állította fel, tartalék és a támadást leplező hátvéd gyanánt. 2 ) Mielőtt az éjjeli ütközet részleteit tárgyalnók, ismerkedjünk meg annak földrajzi helyzetével. Toldó ezredes hivatalos harcjejlentése szerint a kurucok a jezsuiták kertje mellett gázoltak át a Rábcán, azután megrohanták a Sziget elővárost. Ha figyelmesen vizsgáljuk Győr 18. századbeli térképeit, akkor arra a felfedezésre jutunk, hogy az Abda felől ^közeledő kurucoknak ahhoz, hogy Győrszigetet megrohanják, nem kellett a Rábcán átgázolni. A Rábca medre ugyanis egészen 1907-ig nem ott folyt, ahol most. Ma a Rábca, Győrszigetet íészakról is 'körülkarolva, ömlik a győri Kisduna-ágba. Abban 'az időben ellenben kb. a mai izraelita temető mellett (amelynek helyén akkor, a harcjelentésben említett jezsuiták kertje lehetett) a Rábca dél felé ka*) Történelmi Tár 1908. 307. oldal 2 ) A támadás rekonstruálására a következő forrásokat használtam fel. Legrészletesebb Toldó ezredes hivatalos harcjelentése Bécsi Kriegsarchiv Registr. des RKM. Juni 1707. No. 356., továbbá a Wienerisches Diarium 1707. évi 406. számában közölt félhivatalos leirás. Kolinovics krónikája, az Evangélikus Egyetemes Egyházi Levéltárban található példány 135. lapján írja le az eseményt röviden. Kuruc eredetű forrásaink sajnos nincsenek. Rákóczi és Bercsényi azokban a napokban az ónodi országgyűlésen fontosabb dolgokkal voltak elfoglalva, így az ő feljegyzéseikben, levelezéseikben ez a harccselekmény alig szerepel. Ugylátszik Botytyán sem szerkesztett erről részletes jelentést. A győri levéltárakban sem találtam leírásokat a harcról, sem pedig térképeket, vázlatokat Győr és külvárosainak akkori helyzetéről.
