Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Jordán János: Győr kereskedelme és ipara
A vagóngyártásról külön emlékeznek meg az adatok és megállapítják, hogy a Győri Vágón- és Gépgyár, amely akkor 2000 munkást foglalkoztatott, kénytelen volt csak az önköltségért dolgozni. Ez a gyár a belföldi konkurrens gyárak elkeseredett helyzete miatt csak igen nyomott árakon tudott a hazai magánvasutak részéről megrendelést kapni, viszont a külföldi megrendelései igen tetemes áldozatokat követeltek, mert a német, belga és angol jgyárak minden tekintetben kedvezőbb ajánlatokkal konkurrálhattak a győri vagóngy árral. A győri kamara ebben a kérdésben külön felterjesztéssel élt az illetékes Minisztériumnál, abban az értelemben, hogy a helyiérdekű vasutakra vonatkozó uj törvényt mielőbb léptessék életbe és hogy a felügyeleti jogát korlátozva: a vasútépítést és az üzemvitelt egészen a magántőkének engedje át. Arról is megemlékezett ez a felterjesztés, hogy az állami vasgyárak exportesetekben a nyersanyagot a vagóngy áraknak önköltségi áron szállítsák és hogy az exporttámogatás érdekében a hajózási vállalatokat utasítsa olcsóbb díjtételek életbeléptetésére. A kocsigyártóipart virágzó iparnak említik a feljegyzések. Ez az iparág is a megrendelések csökkenéséről panaszkodik, mert az uriosztály tagjai a fővárosi és külföldi gyártmányokat szivesebben vásárolják. Megtudjuk a feljegyzésekből, hogjy a (győri kamara kerületének valamikor igen virágzó márványipara volt, amely ipar azonban az utóbbi években az építkezési pangás és a Karst vidékéről idekerülő márvány az erős versenye folytán nagyon erősen lecsökkent. A cementgyártásról viszont jobb véleménnyel van a jelentés. "Exportlehetőségekről olvasunk, mert az uj vámtarifa-javaslat teljesíti a cementgyárak kívánságát és így remény lesz arra, hogy az eddig Németországba exportált osztrák gyártmányokat a győri kerülethez tartozó cementárugyárak pozíciójukból ki fogják tudni szorítani. A mésztermelés az építkezések szünetelése folytán mindinkább lecsökkent. Ugyanilyen okok miatt a téglagyártás is kedvezőtlen eredménnyel folyt és külön említi meg a jelentés, hogy a Győrött lévő »Körkemence« felére redukálta termelését. A herendi, porcellángyárról is találunk feljegyzést. A gyár nagy küzdelméről panaszkodik. Herenden a porcellángyártáshoz semmiféle nyersanyag sem kapható, a tüzelőanyag csak túlmagas áron szerezhető be, segédmunkás éppen a főszezonban, a mezei munka miatt, nem kapható stb. stb. A gyár a 'termékeivel külföldön a legelső gyárak termékeivel versenyez és mindinkább nagyobb tért hódít. A győri kerületnek ezidőben igen jelentős üvegipara is volt. A tokodi gyár! a festett üvegáruival a csehországi gyártmányokkal versenyzett. Nem érdéktelen megemlíteni, hogy ez az iparág; a vasúti [tarifatételek nagysága miatt sokat szenved versenyképessége tekintetében.
